Lehet, hogy ez a fordítási hiba nem véletlen, ugyanis a népszerű használatban a Gyakran Ismételt Kérdések rövidítése is GYIK, mégpedig rövid i-vel.

És lehet, hogy az sem véletlen, hogy gyakorlott szövegíróként tört számot írtam a második mondatba – ugyanis az emberek többsége a törteknek jobban hisz, mint az egész számoknak, és a páratlan számokkal kifejezett értékeket jobban elhiszi, mint a párosokat?

És tudta, hogy ha nem linkelem be a fenti kutatás forrását, (nincs amúgy ilyen kutatás, viszont a sok éves tapasztalat ezeket alátámasztja!) akkor is tovább olvasunk, mivel érdekes, amit a címben ígértem? Vagyis amit írok, az lehet, hogy igaz, lehet, hogy nem – de elég meggyőzően hangzik, hogy tovább olvassunk. (Aki kutatás híján is tudni szeretné, mire alapoztam a fenti állításokat, azoknak a tréningemen lesz erről szó!)

Ilyen, és ehhez hasonló kommunikációs eszközök sokaságát kell ismernünk, ha kommunikálni szeretnénk a vásárlóinkkal.

Gáspár Katalin – a Sämling trénere – az alábbi praktikus infógrafikán mutatja be a GYIK használatát (PDF formátumban letölthető IDE KATTINTVA >>)

Miért fontos a GYIK - a vásárló panasza aranyat ér!

Az egyszerű vállalkozó azon sopánkodik, hogy mennyi hülye vevő van. A képzett vállalkozó pedig örül neki, ugyanis a vevők „hülyesége” egy igazi aranybánya akkor, ha tudjuk ezeket használni! Igen ám, ezt az aranybányát bővíteni, rendszerezni, és használni is kell. Akik ezt tudják, ők a válságok túlélői, a kommunikáció mesterei. Akik nem, ők a bosszankodó kicsik.

Hogy legyen egy szuper GYIK-unk?

Amikor egy cég weboldalt készít, hajlamosak a GYIK megírásával megbízni a titkárnőt, aki 10-12 általános dolgot összeír – átküldik a webmesternek, és ezzel késznek nyilvánítják a feladatot, soha többé nem néznek rá.  Ők azok, akik elveszítenek egy csomó pénzt, amit azzal kereshetnének meg, ha foglalkoznak a vevővel.

Az igazán jó gyíkászat azonban egy élet munkája ….

A GYIK összeírása egy közös projekt. Az értékesítők tudják a legtöbb „hülye kérdést” – a marketingesek tudják a legtöbb „hülye kommentet” és értékelést, a raktárosok tudják a legtöbb beszállítói panaszt – és így tovább. Az ügyfélszolgálat ismeri a legtöbb jogos, jogtalan panaszt, és mindenki, de mindenki ismeri a trollokat. Időről időre érdemes energiát fektetni abba, hogy a befutó kérdéseket elemezzük, és megnézzük, hogy mi is van a veő fejében a termékekről, szolgáltatásokról, meg általában a cégünkről. És ezeket szépen rendszerezni kell, mert ez nagyban leegyszerűsíti és hatékonyabbá teszi a munkánkat. Sőt! Ezt időről időre meg is kell ismételni!

A vevő szavai – a brand nyelve

Az, hogy az eladó, vagy a munkatárs az ügyfélszolgálaton kezelni tudja ezeket, alap kellene legyen. De sokan nem tudják, hogy már a vásárlást megelőző szakaszban, vagy a vásárlás után is igen fontos szerepe van annak, hogy ezeket a panaszokat ismerjük.

Ez a sok jó kis kifogás és panasz az alapanyaga nem csak a weboldalon a Gyakran Ismételt Kérdések menüpontnak, de kiváló táptalaja a SZÖVEGÍRÓNAK is, hogyha olyan tartalmakat akar készíteni, amelyik a

• vásárlókat érdekli,
• az ő nyelvükön szól,
• valódi helyzeteket jelenít meg,
• sokak fejében megfordult, még akkor is, ha nem mondták ki!

Ha nincs témánk, elő a GYIK-ot!

A folyamatosan karbantartott és jól kezelt kérdés és panasz lista folyamatos témát ad a blogcikkek, videós anyagok, különböző képes magyarázatok számára, amelyeket ráadásul időről időre elővehetünk, hiszen tartalmuk többnyire nem avul el. Ezekből szinte mindig meríthetünk ötletet, ha úgy érezzük, hogy már nincs mit posztolni az oldalainkra, vagy nincs már több ötlet, amit a szövegíróknak odaadjunk.

A panasz GYIK természete

Rejtőzködik, vagyis nem mindig mondja el a vásárlónk, hogy mi a baja, ki kell ismerni, hogy hol szokott „tanyázni” a panaszaival. Tudnunk kell, a megfelelő hőfokot a számára, vagyis a megfelelő érzelmi szinten kell megszólítanunk, hogy egyáltalán felszínre bukkanjon. Se túlmelegíteni, se túlhűteni nem szabad.

A kommunikációnkban tehát a panaszt és a panaszost is ismernünk kell, nem csupán a saját termékeink előnyeit és hátrányait. Ahhoz, hogy gyorsan, jó témákat találva, a megfelelő hangnemben beszélgessünk a vevőkkel, kliensekkel, felhasználókkal, fontos ismernünk a blogolás, webszöveg írás, és a közösségi oldalak kezelésének alapjait, hogy ezeket az eszközöket ügyesen tudjuk használni, cégünk szolgálatában.  

A módszerek, a mesterfogások, a hétköznapi trükkök megismeréséhez – és persze azok személyre szabásához - érdemes csatlakozni az alábbi képzéseinkhez >>