« Blog

Ha nem tudja, melyik jelöltet válassza, lehet az interjú módszerével van a gond

2026.04.27
A rossz kiválasztási döntések gyakran nem a jelölteken múlnak, hanem a módszeren. Ismerje meg az objektív interjúértékelés eszközeit és előnyeit.

Lezajlottak az interjúk. Megvan a „shortlist”. 

És most ott áll három erős jelölttel, akik közül választania kell. 

A jelölt 

B jelölt 

C jelölt 

Szimpatikus volt, de valami hiányérzet maradt utána. 
Nem tudja pontosan megfogni, mi az. 

Kiemelkedett a mezőnyből, látszik rajta a plusz. Ugyanakkor kicsit „soknak” tűnik a szerephez. 

Jó benyomást keltett, könnyű volt vele kapcsolódni. 
De szakmailag nem volt a legerősebb. 

 
Itt jön a legnehezebb kérdés: Kit választunk❓ 

Nem azért nehéz, mert nincs jó jelölt, hanem mert nincs egyértelmű módszere arra, hogy tényszerűen vesse össze őket. 

 

Tehát a valódi problémánk, hogy nem tudjuk objektíven összehasonlítani a jelölteket. 

Ismerős mondatok? 

  • „Mindkettő jó volt, de az egyik szimpatikusabb”  
  • „Nem emlékszem pontosan, mit mondott”  
  • „Valami nem stimmelt… csak nem tudom megfogni”  

Elsőre ezek apró bizonytalanságoknak tűnnek. Valójában viszont egy mélyebb problémát jeleznek. Az interjú:  

  • Nem egy megtervezett struktúra mentén zajlott 
  • Túl sok információ ért minket, amit nem sikerült élesben jól rendszereznünk 
  • Nem tudunk tűpontosan visszaemlékezni az összes interjúra, így csak a benyomások maradnak 

Így könnyen elvesznek a valóban fontos szempontok és a döntés végül érzésekre, nem pedig adatokra épül. 

És ez az a pont, ahol a kiválasztás elkezd torzulni. 

 

És itt születnek a rossz döntések 

Nem látványos hibákról van szó. Sokkal inkább apró elcsúszásokról, amik összeadódnak: 

  • Ha a nyertes jelöltünk végül túlkvalifikált a pozícióhoz, idővel elveszítheti a motivációját.  
  • Ha a kiválasztás során nem figyelünk arra, hogy mennyire illeszkedik be a csapatba, az a mindennapi együttműködést nehezíti majd meg. 
  • Ha a jelölt annyira megnyerő volt számunkra, hogy elfogadjuk a magasabb bérigényé csak jöjjön hozzánk, akkor az később könnyen bérfeszültséget okozhat a csapatban.  
  • Ha pedig túl alacsony bérért vesszük fel, mert milyen jól jártunk, az rövid időn belül elégedetlenséghez vezethet.  

Ezek nem véletlen hibák, hanem egy jól összerakott kiválasztási rendszer hiányának a következményei, ahol a döntés végül nem az adatokon, hanem emlékeken és benyomásokon alapult.  

Pedig nem a „legjobb” jelöltet kell kiválasztani, hanem azt, aki a legjobban illeszkedik a szerephez, a csapathoz és a szervezethez.

 

Megoldás: Az interjúértékelő lap 

Egy egyszerű eszköz, amely mégis kritikus a megfelelő döntéshez. 

Mit ad a gyakorlatban? 

  • Előre rögzíti, hogy milyen szempontok mentén értékel.  
  • Keretet ad az interjúnak, így minden jelöltnél ugyanarra figyeljen.  
  • Segít abban, hogy azonnal rögzítse a benyomásait.  
  • Összehasonlíthatóvá teszi a jelölteket.  

Miért működik? 

Mert nem hagyja, hogy az emlékeire kelljen támaszkodnia. 

  • Azonnal rögzíti a konkrét példákat és válaszokat, nem csak az általános benyomásokat.  
  • Segít különválasztani a tényleges teljesítményt a szimpátiától.  
  • Láthatóvá teszi az erősségek és kockázatok közötti valódi különbségeket.  
  • Egységes szempontok mentén értékeli a jelölteket, így összehasonlíthatóvá válnak.  
  • Támogatja a tudatos, következetes döntést – nem csak egyéni megérzés alapján. 

Egyértelműen láthatóak egymás mellett a jelölteket, objektív szempontok mentén. 

 

A végső döntés máris másabb 

Emlékszik a három jelöltre az elején?  

Interjúlap nélkül csak érzéseket, benyomásokat tudtunk leírni.  

Ugyanezek a jelöltek egy értékelő lap segítségével már teljesen máshogy néznek ki.  

Tegyük fel, hogy az értékelő lap az alábbi szempontokat tartalmazza: 

  • szakmai illeszkedés  
  • csapatba illeszkedés  
  • motiváció  
  • bér–érték arány  
  • fejlődési potenciál  

 

Ha ezeket észben tartva vágunk bele az interjúztatásba, végül egy egészen más képet kapunk a jelöltekről: 

A)Stabil szakmai alapokkal rendelkezik, de a csapatba illeszkedése gyengébb.

B)Magas szakmai szintet és motivációt hoz, de a bér–érték arány magasabb.

C)Erős csapatfit és fejlődési potenciál jellemzi, de jelenleg több támogatást igényel.

Ezen a ponton már nem egy „érzés” alapján döntjük el, hogy ki a jobb, hanem láthatóvá válik a három jelölt közül, ki illeszkedik valóban a legjobban a pozícióhoz és a szervezethez. 

És ettől lesz a döntés nem csak könnyebb, hanem jobb is. 

 

Képzésajánló:

Ha még a végén is bizonytalan a döntésében, akkor nem a jelöltekkel van a probléma – hanem az interjú rendszerével. 

Sikeres interjúztatás egy napos képzésen megtanulja, hogyan alakítson ki strukturált, objektív interjúfolyamatot, amely valóban támogatja a jó döntést. Gyakorlati eszközöket kap az interjúk felépítéséhez, kérdezéstechnikához és az értékeléshez. Megtanulja, hogyan hasonlítsa össze a jelölteket egységes szempontok mentén, nem megérzés alapján. A képzés segít abban is, hogy magabiztosabban döntsön a végső kiválasztásnál.  

Így nemcsak könnyebb lesz választani, hanem nagyobb eséllyel választja a valóban legjobban illeszkedő jelöltet