« Blog
Lezajlottak az interjúk. Megvan a „shortlist”.
És most ott áll három erős jelölttel, akik közül választania kell.
|
A jelölt |
B jelölt |
C jelölt |
|
Szimpatikus volt, de valami hiányérzet maradt utána. |
Kiemelkedett a mezőnyből, látszik rajta a plusz. Ugyanakkor kicsit „soknak” tűnik a szerephez. |
Jó benyomást keltett, könnyű volt vele kapcsolódni. |
Itt jön a legnehezebb kérdés: Kit választunk❓
Nem azért nehéz, mert nincs jó jelölt, hanem mert nincs egyértelmű módszere arra, hogy tényszerűen vesse össze őket.
Tehát a valódi problémánk, hogy nem tudjuk objektíven összehasonlítani a jelölteket.
Ismerős mondatok?
Elsőre ezek apró bizonytalanságoknak tűnnek. Valójában viszont egy mélyebb problémát jeleznek. Az interjú:
Így könnyen elvesznek a valóban fontos szempontok és a döntés végül érzésekre, nem pedig adatokra épül.
És ez az a pont, ahol a kiválasztás elkezd torzulni.
És itt születnek a rossz döntések
Nem látványos hibákról van szó. Sokkal inkább apró elcsúszásokról, amik összeadódnak:
Ezek nem véletlen hibák, hanem egy jól összerakott kiválasztási rendszer hiányának a következményei, ahol a döntés végül nem az adatokon, hanem emlékeken és benyomásokon alapult.
Pedig nem a „legjobb” jelöltet kell kiválasztani, hanem azt, aki a legjobban illeszkedik a szerephez, a csapathoz és a szervezethez.
Megoldás: Az interjúértékelő lap
Egy egyszerű eszköz, amely mégis kritikus a megfelelő döntéshez.
Mit ad a gyakorlatban?
Miért működik?
Mert nem hagyja, hogy az emlékeire kelljen támaszkodnia.
Egyértelműen láthatóak egymás mellett a jelölteket, objektív szempontok mentén.
A végső döntés máris másabb
Emlékszik a három jelöltre az elején?
Interjúlap nélkül csak érzéseket, benyomásokat tudtunk leírni.
Ugyanezek a jelöltek egy értékelő lap segítségével már teljesen máshogy néznek ki.
Tegyük fel, hogy az értékelő lap az alábbi szempontokat tartalmazza:
Ha ezeket észben tartva vágunk bele az interjúztatásba, végül egy egészen más képet kapunk a jelöltekről:
A)Stabil szakmai alapokkal rendelkezik, de a csapatba illeszkedése gyengébb.
B)Magas szakmai szintet és motivációt hoz, de a bér–érték arány magasabb.
C)Erős csapatfit és fejlődési potenciál jellemzi, de jelenleg több támogatást igényel.
Ezen a ponton már nem egy „érzés” alapján döntjük el, hogy ki a jobb, hanem láthatóvá válik a három jelölt közül, ki illeszkedik valóban a legjobban a pozícióhoz és a szervezethez.
És ettől lesz a döntés nem csak könnyebb, hanem jobb is.

|
Ajánlott képzéseink: Készség és kompetencia alapú kiválasztás |
|
|
Amik még érdekelhetik: |