« Blog

Felülírta a koronavírus a Munka Törvénykönyvét? A veszélyhelyzet idején hatályos munkajogi szabályok

drkovacsbalazs.hu | 2020.05.12.
2020. március 19-től merőben új lehetőségeket ad a munkajogi szabályozás a munkáltatók kezébe, annak érdekében, hogy a koronavírus járvány okozta gazdasági nehézségeket mind a munkáltatók, mind a munkavállalók a veszteségek minimalizálásával legyenek képesek kezelni. A szabályozás a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napig függeszti fel a Munka Törvénykönyve egyes előírásainak érvényesülését. Vegyük sorra a változásokat.

 
1. A munkaidő-beosztás módosítása

A Munka Törvénykönyve előírja, hogy a beosztást legalább egy hétre előre kell közölni a munkavállalóval. Csak kivételes esetben van lehetőség arra, hogy a korábban közölt beosztást a munkáltató megváltoztassa. Erre a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 96 órával korábban van lehetősége a munkáltatónak. Ha a munkáltató az előírt 96 órán belül változtatott a beosztáson, úgy azt rendkívüli munkavégzésként, illetve állásidőként kellett kezelni. Rendkívüli munkavégzés esetén 50 %-os bérpótlékot kellett fizetni a munkavállalónak, állásidő esetén pedig – a munkáltatónak felróható munkavégzés hiányában – alapbér járt neki.

Ezt a szabályt alapjaiban írja felül a Kormány új rendelete*. E szerint a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a fentiekben leírtak szerinti közlési szabályoktól eltérően is módosíthatja. Ez azt jelenti tehát, hogy jelenleg nincsen korlátja a munkaidő beosztás megváltoztatásának. Például a beosztás 1 nappal korábbi megváltoztatása esetén a munkavégzés nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ebből következően nem kell 50 %-os bérpótlékot sem fizetnie a munkáltatónak.

A munkáltató értelemszerűen továbbra is tarthatja magát a korábbi szabályok betartásához. Esetileg érdemes mérlegelni, hogy él-e a munkáltató ezzel a számára egyértelműen kedvező lehetőséggel.

2. A munkáltató jogosult az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelni

Főszabály szerint a távmunkavégzés lehetőségében a munkáltatónak és a munkavállalónak a munkaszerződésben kell megállapodnia. A munkáltató hozzájárulása nélkül a munkavégzés helyszínét (pl. irodát, egyéb helyiséget) a munkáltatónak kell biztosítania. A gyakorlatban nem mindenki számára megoldható, vagy komfortos az otthoni munkavégzés, ezért írja elő a Munka Törvénykönyve, hogy a távmunkavégzéshez a felek egyetértése szükséges, melyet a munkaszerződésben szükséges rögzíteni.

Ehhez képes jelenleg a munkáltató egyoldalúan jogosult előírni az otthoni munkavégzést a munkavállaló részére. Ez előnyös lehet a munkáltatónak, mivel így a járvány idejére is képes biztosítani a munkavégzés folyamatosságát és a termelés fenntartását, ugyanakkor a munkavállaló vállára jelentős terheket helyez. Nem kétséges, hogy a jelenlegi időszakban, amikor sokak gyermeke is otthon tartózkodik, és a digitális tanrend szerinti oktatás is állandó figyelmet igényel a szülő részéről, igen komoly nehézséget okozhat a "home office" munkavégzés a munkavállalók egy jelentős részének. A jelenlegi helyzetben szükségmegoldás ez mindenki számára.

3. A munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése

Az új kormányrendelet szerint a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti. A munkáltató kötelezettsége volt eddig is, hogy biztosítsa az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. E tekintetben tehát lényegesen újat nem hoz a kormányrendelet, inkább egyfajta figyelemfelhívás arra vonatkozóan, hogy a járványhelyzettel kapcsolatos ellenőrzéseket és intézkedéseket tegyék meg a felek.

Fontos kiemelni, hogy a jelenlegi helyzetben az előre szabályozott és rendszeresen végzett egészségügyi állapot ellenőrzés felelhet meg a jogalkotó feltehető szándékának, nem az eseti jelleggel végzett, vagy a szúrópróbaszerű ellenőrzés biztosítja a megfelelő védelmet. Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy az egészségi állapotra vonatkozó adatok különleges adatnak minősülnek, így fokozott védelemben részesülnek.

A fenti lehetőségek a kollektív szerződések tartalmát is felülírják

A rendelet szerint, ha a fentiekben ismertetett szabályoktól eltérő kollektív szerződéses rendelkezést lenne köteles alkalmazni a munkáltató, akkor ezeket a megállapodásokat figyelmen kívül kell hagyni a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napig. Tehát a munkáltató a fenti három körülmény tekintetében új lehetőséghez jut a munkajogi előírások kapcsán, melyet még az sem befolyásol, ha kifejezetten a járvánnyal kapcsolatos egyezséget kötött a munkáltató a szakszervezettel.  Értelemszerűen nem köteles a munkáltató felrúgni a korábbi kollektív szerződés rendelkezéseit, de a lehetősége van arra, hogy az alkalmazásukat szüneteltesse.

A munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek

A Munka Törvénykönyve számos olyan előírást tartalmaz, amitől a munkáltató és a munkavállaló még egyező akarattal sem térhetnek el. Például a kötelező fizetett szabadság, a napi-, vagy heti munkaidővel kapcsolatos szabályok, és még rengeteg más szabály is ide tartozik. A munkajogi szabályozás abból indul ki, hogy a munkavállaló alárendelt viszonyban van a munkáltatójához képest, ezért meg kell védeni őt a munkáltató hatalmi fölényével szemben.

A kormányrendelet egyértelműen lehetővé teszi, hogy a munkáltató és a munkavállaló a Munka Törvénykönyve bármely korlátozó rendelkezésétől egyező akarattal eltérjen. Elmondható, hogy ha az eddig ismertetett változásokhoz képest ez az igazi "csodafegyver" a munkáltató eszköztárában. Ideiglenesen teljesen felfüggeszti a munkavállaló védelmét, és közös megegyezés esetén bármilyen korábban tilalmazott megoldást alkalmazhatnak a felek. Legyen szó minimálbérről, szabadságolásról, vagy munkaidő beosztásról, vagy állásidő alatt fizetett bérről, stb., stb.

Hangsúlyozni kell, hogy a munkavállaló beleegyezése szükséges bármilyen megállapodás létrehozásához, de az kétségtelen, hogy a jelenlegi helyzetben lehetősége van a munkavállalónak bármilyen, a Munka Törvénykönyvében számára garantált jogról, vagy védelemről lemondania.

Éppen ezért javasoljuk, hogy a munkavállaló, és különösen a munkáltató fokozott körültekintéssel járjanak el bármilyen megállapodás esetén. A rendkívüli helyzet rendkívüli intézkedéseket követelhet meg, és még egy rosszul fizető állás is jobb lehet, mint a semmilyen állás, de rendkívül fontos az együttműködés a felek között és a munkavállalók megfelelő felvilágosítása a megállapodások megkötése előtt.

Összegzés

A mostani rendhagyó helyzetben kiemelten fontos, hogy a munkáltatók pontosan tisztában legyenek a mozgásterükkel, hiszen az ő felelősségük az, hogy a válságos helyzetet a veszteségek minimalizálásával vészeljék át. A veszteségek közé a munkavállalók személyes veszteségei is beletartoznak. Ilyen körülmények között elvárható, hogy a működés és a termelés érdekében a munkavállalók is átlag felett vegyék ki a részüket a károk minimalizálásából és a munkahelyek megőrzéséből.

A legnagyobb felelősség a munkáltatókat terheli, hiszen ők rendelkeznek a túléléshez szükséges információkkal és döntési jogkörrel. Ezért kiemelten fontos, hogy a rendkívüli intézkedéseket csak azok szükségessége esetén, a megfelelő időben és a megfelelő szakértelemmel vezessék be.

Gyakran tapasztaljuk, hogy egy elérendő célt különböző munkajogi eszközök használatával is el lehet érni. Hogy adott körülmények között melyik megoldás a célravezető, és azt milyen módon kell a gyakorlatba bevezetni munkajogi szakértelmet is igényel. Fontos hangsúlyozni, hogy a lehetőségek és a szabályok naponta változhatnak.

47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet

Forrás: drkovacsbalazs.hu - dr. Kovács Balázs - 2020.05.12.
 
Ha további szakmai tartalmakat olvasna kattinson blogunkra:
 
 


Tekintse meg Vállalkozói Akadémiánkkal kapcsolatos további képzésünket: