Ajánlatkérő a korábbi, közétkeztetésre irányuló szerződését megszüntette, mert a közétkeztetést ellátó szolgáltató díjemelési igényének bejelentését követő felülvizsgálat nyomán jogsértőnek ítélte meg a korábbi szerződés egyes rendelkezéseit és az egyik módosítást. Az ajánlatkérő indokolásában leírta, hogy a korábbi szerződésmódosításokat megbízott közbeszerzési tanácsadó közreműködésével valósította meg, így joggal bízott abban, hogy a korábbi szerződésmódosítások jogszerűek és az ajánlatkérő nem mulasztott.
A Döntőbizottság (vagy KDB) elsőként azt vizsgálta, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának feltételei fennállnak-e. Rögzítette, hogy a Kbt.-ben szereplő valamennyi feltételnek együttesen kell fennállniuk, bármelyik feltétel hiányában nem alkalmazható jogszerűen az eljárásfajta. Az első feltétellel összefüggésben a KDB megállapította, hogy a beszerzés feltétlenül szükséges, az étkeztetést az ajánlatkérőnek biztosítania kell, amelyet saját intézményei kapacitásaival nem tud ellátni.
A Kbt. szerinti második feltétel az előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség megléte. Ezzel kapcsolatban a Döntőbizottság kifejtette, hogy az ajánlatkérő által felsorolt indokok, amelyek a sürgősséget indokolták, mind előre láthatók voltak az ajánlatkérő számára: ismertek voltak a korábbi szerződésmódosítások, mivel azokat ajánlatkérő aláírta, továbbá ismert volt az áremelési javaslat is, mivel azt a szolgáltató ajánlatkérő felé bejelentette, továbbá az ajánlatkérő döntése vezetett a korábbi szerződés megszűnéséhez. A KDB továbbá kifejtette, hogy az ajánlatkérő számára az ellátottak létszáma ismert volt, abban nem következett be olyan mértékű növekedés, amely indokolná a rendkívüli sürgősséget. A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy nem állt fenn a rendkívüli sürgősség feltétele, továbbá a többi feltétel sem, amely a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságát megalapozza. A KDB továbbá a többi kérelmi elem tekintetében is megállapította a jogsértést, valamint az újonnan megkötött közétkeztetési szerződés semmisségét és azt, hogy mivel a szerződés teljesítése elkezdődött, az eredeti állapot nem állítható helyre. A megállapított jogsértések súlyosságára, valamint a jogsértés nem reparálható voltára tekintettel bírságot állapított meg.
A Döntőbizottság a fentieken túl további bírságot szabott ki mind az ajánlatkérővel, mind az ajánlattevővel szemben, mert indokolása szerint a felek egy semmis szerződés alapján megkezdték a teljesítést, az továbbra is folyamatban van, és az érvénytelenség jogkövetkezményei körében az eredeti állapot nem állítható helyre.
A jogesetből levonható tanulságok összefoglalása
Fontosnak tartjuk kiemelni – ahogy azt a Hatóság és a Döntőbizottság is többször leszögezte –, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás egy rendkívüli eljárási forma, amely csak szűk körben, a Kbt-ben meghatározott feltételek maradéktalan fennállása esetén alkalmazható, tekintettel arra, hogy nélkülözi a nyilvánosságot, a piaci szereplők nyílt versenyét.
Az elsődleges felelősség az ilyen eljárás alkalmazása kapcsán az ajánlatkérőt terheli. Az ajánlatkérő köteles megvizsgálni, hogy a jogszabályi feltételek mindegyike teljesül-e, amelyek elemzése során nem lehet tágan értelmezni a rendelkezéseket. A vizsgálatnak ki kell terjednie külön-külön mindegyik fogalmi (rész)elemre egyaránt, amelyet indokolással megfelelően alá kell támasztani.
Jelen esetben külön hangsúlyt kapott az előre nem láthatóság kérdése, amely nem csak ilyenkor, hanem a szerződésmódosítási jogalapok között is megjelenik. Az ajánlatkérőnek kellő gondossággal kell eljárnia mind a közbeszerzési eljárás előkészítése, mind a már megkötött szerződés teljesítése során, és fel kell mérnie a lehetséges kockázatokat is. Példaként említhető a teljesítési határidő megállapítása: az ajánlatkérő nem hivatkozhat az előre nem láthatóságra egy szerződésmódosítás során, ha a teljesítési határidőt kellene hosszabbítani, abban az esetben, ha már eleve olyan rövid időtartamot adott meg, amely alapján kétséges volt az időben történő teljesítés.
A Döntőbizottság ebben a döntésében a Kúria Kvf.II.73.434/2017/12. számú ítéletére hivatkozva rögzíti, hogy a közbeszerzési jogsértésért való felelősség objektív, így azt nem vizsgálja, hogy mely okból, vagy mely vélekedés alapján nem kerültek betartásra a közbeszerzési szabályok. Ezen objektív felelősségből fakadóan szabott ki a Döntőbizottság bírságot a szerződést teljesítő gazdasági szereplőre is, mivel egy semmis szerződés teljesítésében vett részt.
A fentiekből fakadóan az ajánlattevői oldalt is nagy mértékű felelősség terheli a közbeszerzési szabályok megfelelő ismerete tekintetében. Amennyiben az eljárásban vagy a szerződés teljesítésében részt vevő gazdasági szereplő jogsértést vél felfedezni, szükséges, hogy erről értesítse az ajánlatkérőt, és adott esetben a jogszabályi lehetőségek mentén további intézkedéseket is megtegyen.
Amennyiben közbeszerzési eljárással vagy szerződés teljesítésével kapcsolatban kérdése merül fel, személyre szabott tanácsadásért keresse
szakértő Partnerünket elérhetőségeiken és olvassa további bejegyzéseiket.