« Blog

Tájékoztató a társadalombiztosítási kifizetőhelyek részére

allamkincstar.gov.hu | 2020.04.20.
2020. március 1-jétől kardinális jelentőségű változások léptek életbe a jogorvoslati rendszerrel kapcsolatban. 2020. január 1-jétől új ellátásként bevezetésre került az örökbefogadói díj, amelynek a folyósítására sor kerülhet a biztosítási jogviszony megszűnését követően - passzív jogon - is. Továbbá a 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggésben a Kormány több átmeneti rendelkezést is bevezetett.

 
Az egységes jogértelmezés érdekében az alábbiakban ismertetjük a változásokat.

1) A jogorvoslati rendszert érintő változások

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 2020. február 29-ig hatályos 76. §-a úgy rendelkezett, hogy a társadalombiztosítási kifizetőhelynek az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, a baleset üzemiségének elbírálásával, valamint a baleseti táppénzzel kapcsolatban hozott döntése ellen fellebbezésnek van helye.

Az Ebtv. végrehajtására kiadott 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) szintén 2020. február 29-ig hatályos 49/B. §-a szerint a kifizetőhelynek, továbbá a Magyar Államkincstár területi szervének az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, a baleset üzemiségének elbírálásával, valamint a baleseti táppénzzel kapcsolatban hozott döntése ellen a munkáltató székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz lehet fellebbezni.
 
2020. március 1-jétől az Ebtv. 76. §-a és a Vhr. 49/B. §-a is hatályon kívül helyezésre került. Ezen naptól kezdődően a kifizetőhely által az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, az üzemi balesettel és a baleseti táppénzzel kapcsolatban hozott döntéssel szemben fellebbezésnek helye nincs. Ez vonatkozik az adott ügyben kiadásra kerülő határozatokra és az önálló jogorvoslattal támadható végzésekre egyaránt.

A fellebbezés kizártsága azokat az ügyeket érinti, amelyekre vonatkozóan a kifizetőhelynél a hatósági eljárás 2020. február 29. napját követően indult. Mivel az eljárás a kérelemnek az eljáró hatósághoz történő megérkezését követő napon indul, ezért a kifizetőhelyhez 2020. február 29-én vagy ezt követően megérkezett kérelmek elbírálására irányuló eljárásban sem a végzésekben, sem a határozatokban az ügyfél részére fellebbezési jogot biztosítani nem lehet. Ugyanakkor a folyamatban lévő ügyekben - amelyek még 2020. február 29. napját megelőzően megérkeztek a kifizetőhelyhez, azaz legkésőbb 2020. február 29-én megindult eljárásokban - az ügyfeleket még fellebbezési jog illeti meg akkor is, ha az ügyükben csak 2020. február 29-ét követően születik döntés.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 114. § (1) bekezdése szerint az ügyfél - az önálló jogorvoslattal nem támadható végzések kivételével - a véglegessé vált döntés ellen közigazgatási pert indíthat.

A 2020. február 29-ét követően indult eljárásokban hozott határozatokkal és önálló jogorvoslattal támadható végzésekkel szemben az ügyfelek közigazgatási pert kezdeményezhetnek.

Az Ebtv. 2020. március 1-jétől hatályos 77. § (3) bekezdése szerint az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, az üzemi balesettel, illetve a baleseti táppénzzel kapcsolatos közigazgatási eljárások esetén a közigazgatási pert a foglalkoztató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szerv ellen kell megindítani, ha a döntést kifizetőhely hozta.
 
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 39. § (1) bekezdése alapján a keresetlevelet - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított 30 napon belül kell a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez benyújtani.

A Kp. 40. § (1) bekezdése értelmében a keresetlevelet a benyújtástól számított 30 napon belül kell az ügy irataival együtt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz továbbítani. Ugyanezen szakasz (4) bekezdése kimondja, hogy a közigazgatási szerv a hozzá elkésetten
benyújtott keresetlevelet akkor is köteles a bírósághoz továbbítani, ha a fél igazolási kérelmet nem terjesztett elő.

A keresetlevelet az ügyfél a kifizetőhelyhez köteles benyújtani, azt azonban nem a kifizetőhelynek kell a bíróságra továbbítania, és nem is a kifizetőhely fog - alperesként - eljárni a perben. A kifizetőhelynek a keresetlevelet (az ügyben keletkezett teljes iratanyaggal együtt) haladéktalanul továbbítania kell a felügyeletet ellátó kormányhivatal részére (a kifizetőhelyi ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egységhez); akkor is, ha a keresetlevél a döntés közlését, illetve a táppénz, baleseti táppénz kiutalását követő 30 napon túli időpontban került az ügyfél által benyújtásra. Az ún fegyveres szervek kifizetőhelyeinek és a kormányhivataloknak mint kifizetőhelyeknek a keresetlevelet a Magyar Államkincstár
Központ Egészségbiztosítási Főosztályához kell megküldeniük.

Az Ákr. 115. § (1)-(2) bekezdése értelmében, ha a keresetlevél alapján a hatóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, azt módosítja vagy visszavonja. Ha a keresetlevélben foglaltakkal egyetért és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, a hatóság a nem jogszabálysértő döntést is visszavonhatja, illetve a keresetlevélben foglaltaknak megfelelően módosíthatja. Ugyanezen szakasz (4) bekezdése arról rendelkezik, hogy a döntést visszavonni, módosítani egy ízben lehet.

Abban az esetben, ha a keresetlevél benyújtását követően a kifizetőhely arra a következtetésre jut, hogy az ügyfél által támadott határozatot jogszabálysértő módon hozta meg, akkor - a keresetlevélben foglaltaknak megfelelően - a döntését módosíthatja, illetve visszavonhatja. A
kifizetőhelynek lehetősége van a nem jogszabálysértő döntését is visszavonni vagy módosítani, ha az megfelel az ügyfél által a keresetlevélben írtaknak. A döntés módosításától vagy visszavonásától függetlenül a keresetlevelet továbbítani kell a kormányhivatal részére. Ha a kifizetőhely a keresettel támadott döntését azután módosítja vagy vonja vissza, amikor a keresetlevelet már továbbította a kormányhivatalhoz, a jogsérelem orvoslása érdekében tett cselekményéről haladéktalanul - a döntés másolatának csatolásával - értesítenie kell a kormányhivatalt.


A jogorvoslati rendszer átalakításával összefüggésben 2020. április 1-jétől megváltozott a közigazgatási perek lefolytatására hatáskörrel bíróságok rendszere is. Ezen naptól kezdődően a közigazgatási és munkaügyi bíróságok helyett a törvényszékek járnak el, de kizárólag azok a törvényszékek, amelyek közigazgatási kollégiummal működnek. Ezek a törvényszékek az alábbiak:
- Fővárosi Törvényszék (illetékességi terület: Budapest főváros),
- Budapest Környéki Törvényszék (illetékességi terület: Nógrád megye, Pest megye),
- Debreceni Törvényszék (illetékességi terület: Hajdú-Bihar megye, Jász-NagykunSzolnok megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye),
- Győri Törvényszék (illetékességi terület: Győr-Moson-Sopron megye, KomáromEsztergom megye, Vas megye),
- Miskolci Törvényszék (illetékességi terület: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves
megye),
- Pécsi Törvényszék (illetékességi terület: Baranya megye, Somogy megye, Tolna
megye),
- Szegedi Törvényszék (illetékességi terület: Bács-Kiskun megye, Békés megye,
Csongrád megye),
- Veszprémi Törvényszék (illetékességi terület: Fejér megye, Veszprém megye, Zala
megye).


2) A passzív jogon folyósított örökbefogadói díjra vonatkozó adatok jelentése 


Az Ebtv. 80. § (4) bekezdése alapján a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató a biztosítás megszűnését követően folyósított csecsemőgondozási díjról és a 42/A. §, illetve a 42/E. § alapján megállapított gyermekgondozási díjról, valamint a baleseti táppénzről az Art. 1. melléklet 3. pontjában meghatározott adatok feltüntetésével a folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját követő 8 napon belül elektronikus úton köteles bejelentést tenni az egészségbiztosítónak.


A 2020. január 1-jétől bevezetésre került örökbefogadói díjat megállapíthatja a kifizetőhely is, és ezen ellátás folyósítható passzív jogon is. Erre való tekintettel szükségessé válhat, hogy a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató az egészségbiztosítónak bejelentést tegyen a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított örökbefogadói díjról. A bejelentést a „2120” (csecsemőgondozási díj) biztosítási jogviszony jogcímkódon kell teljesíteni. 

 
2020. január 1-jétől került bevezetésre a nevelőszülői és a nagyszülői gyermekgondozási díj is. Előbbi folyósítására azonban passzív jogon nem kerülhet sor, utóbbi megállapítására és folyósítására pedig a kifizetőhely hatáskörrel nem rendelkezik. Erre való tekintettel ezen új ellátások vonatkozásában a kifizetőhellyel rendelkező munkáltatót - az Ebtv. 80. § (4) bekezdése szerinti - bejelentési kötelezettség nem terheli.


3) A gyermekgondozási díjra való jogosultság meghosszabbítása


Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során a gyermek gondozására, nevelésére tekintettel járó egyes egészségbiztosítási és családtámogatási ellátásokra való jogosultságok meghosszabbításáról szóló 59/2020. (III. 23.) Korm. rendelet 1. § a) pontja szerint a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet által elrendelt veszélyhelyzet ideje alatt az Ebtv. 42/A. §-a, 42/E. §-a, 42/F. §-a, 42/G. §-a vagy 50. §-a alapján a gyermekgondozási díjra fennálló jogosultságot a veszélyhelyzet ideje alatt továbbra is fennállónak kell tekinteni, és az ellátást a veszélyhelyzet időtartamára eső naptári napokra folyósítani kell.


A hivatkozott rendelkezés alapján - ahogyan arról 2020. március 24. napján tájékoztatást nyújtottunk - a gyermekgondozási díjat a veszélyhelyzet időtartamára a gyermek 2. (ikergyermekek esetén a 3.) életévének a betöltését követően is folyósítani kell.


Tekintettel arra, hogy a gyermekgondozási díj a jogszabály erejénél fogva kerül meghosszabbításra, ezért az ellátást megállapító határozatot módosítani nem kell.


Amennyiben az ellátott bármely okból kifolyólag azzal fordul a kifizetőhelyhez, hogy a gyermekgondozási díjra való jogosultsága idejét igazoló iratra van szüksége, erről számára a kifizetőhelynek igazolást kell kiállítani.


4) Az eljárás felfüggesztése a veszélyhelyzetben


A veszélyhelyzet során teendő, egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos intézkedésekről, valamint a szociális szolgáltatásoknak a veszélyhelyzet során elrendelt működési rendjéről szóló 88/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése értelmében, ha az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapítása iránti eljárásban az ügyfél a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak határidőben nem tesz eleget, az eljáró hatóság az eljárást a hiánypótlás teljesítéséig, de legkésőbb a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet hatályvesztését követő 15. napig felfüggesztheti.


A rendelkezés alapján, ha hiánypótlási felhívás kibocsátására került sor, és az abban foglaltaknak határidőben a biztosított nem tett eleget, a kifizetőhelynek az eset összes körülményének a mérlegelését követően döntenie kell arról, hogy a kérelmet érdemben elbírálja-e. Amennyiben a kérelmet érdemben nem bírálja el, úgy az eljárást végzéssel fel kell függesztenie a rendeletben meghatározott határidőig. A jogszabály nem rendeli el
kötelezően az érintett eljárások felfüggesztését, csupán lehetőséget biztosít erre az eljáró hatóságnak, amelynek gondosan mérlegelnie kell az adott ügyben rendelkezésére álló eljárási cselekmények megtételét.


Kelt: Budapest, 2020. április 20.

Forrás: Magyar Államkincstár

 
Ha további szakmai tartalmakat olvasna kattinson blogunkra:
 
 


Tekintse meg Társadalombiztosítással kapcsolatos továbbképzésünket: