A felnőttképzés új korszaka: mit tanít nekünk 4 év adata?
A Felnőttképzési index alapján végzett elemzés
2022–2025 trendek összefoglalója
A felnőttképzésekről általában van egy régi képünk: hosszú prezentációk, beülős napok, többnyire szakmai továbbképzés. De a 2025-re beérkezett adatok egészen mást mutatnak. A képzés ma már nem „plusz tudás”, hanem biztonság, eszköz, túlélési stratégia és versenyelőny egyszerre.
Az elmúlt négy év több ezer válasza alapján készült elemzésünk pedig pontosan megmutatja, hogyan változott meg a tanuláshoz való viszonyunk. Kicsit olyan ez, mintha egy nagy távcsövön át néznénk a munkaerőpiacot és végre kirajzolódna, merre tart mindenki.
Lássuk, mit üzennek a trendek!
- A tanulás már nem vágy, hanem menekülőút és előre haladás egyszerre
- A képzésre jelentkezők látványosan fiatalodnak
- Már nem elég egy kompetenciát fejleszteni, a tanulók csomagban gondolkodnak
- Az online tréningek nem divatosak lettek, hanem normává váltak
- A vállalati célcsoport is változik: egyre több vezető ül be tanulni
- A résztvevők azt mondják: „Mutasd a trénert is!”
Összegzés: a felnőttképzés új korszaka nem lassabb, hanem gyorsabb, tudatosabb, élesebb
|
2022-ben még a klasszikus mondat volt a jellemző: 2024–2025-re ugyanez sokaknál így hangzik: A tanulás tehát biztonsági öv lett. Olyasmi, amit azért kötünk be, mert érezzük, hogy nagy sebességgel kanyarodik a világ. |
 |
Nem véletlen, hogy a tanulás hangneme ennyit változott pár év alatt. A World Economic Forum szerint a jelenlegi munkakészségek közel 44%-a öt éven belül átalakul, miközben az OECD adatai azt mutatják, hogy a munkavállalók mintegy 60%-a attól tart, az AI hosszú távon veszélyezteti az állását. A PwC globális felmérése közben arról számol be, hogy tízből hat dolgozó gyorsuló változást él meg a munkahelyén, sokan pedig már nem is azt kérdezik, „mi érdekel”, hanem azt: „mi marad meg?”.
A tanulás így mára nem pusztán fejlődési tér lett, hanem egyfajta személyes válságkezelési eszköz: reakció az automatizációra, a folyamatos átszervezésekre és a bizonytalanná váló karrierutakra. Ez magyarázza, hogy a LinkedIn kutatásai szerint a tanulás egyik legfontosabb mozgatórugója már nem csak az előrelépés, hanem a versenyképesség megőrzése és a munkahelyi biztonság, míg az OECD szerint a felnőttkori tanulás elsődleges célja világszerte az „employability”, azaz a piacképesség megőrzése. A tanulás nem elvesztette a vágy-jellegét, hanem kiegészült egy új funkcióval: ma már nemcsak építkezés, hanem védekezés is.
2022-ben még a 46+ korosztály volt a legaktívabb. 2025-ben? A 25 év alatti korosztály és a 26–35 közöttiek korosztálya holtversenyben az első helyen állnak. Ez nagy fordulat a korábbi adatokhoz képest.
 |
A Z generáció belépett a felnőttképzésbe, és hozza magával azt, amit szeret:
Azok a képzések, amelyek ezt tükrözik, most hatalmas előnyt élveznek. |
Ezeket a trendeket együtt nézve jól látszik, hogy nem csak azt látjuk: „megjelent a Z generáció a képzéseken”, hanem egy mélyebb szerkezeti váltást is. A nemzetközi statisztikák szerint ma világszerte a 25–34 évesek dominálják a felnőttképzést, az online tanulási platformokon pedig a 18–35 közötti korosztály van túlsúlyban, miközben a Z generáció tagjai átlag feletti mértékben kötik össze a tanulást a karrierépítéssel és a munkaerőpiaci biztonsággal.
Röviden: ők már nem „néha beiratkoznak egy képzésre”, hanem a pályájuk elejétől kezdve folyamatosan fejlesztik magukat, és közben át is szabják a képzési piacot. Aki ma képzést tervez, valójában ehhez az új többséghez igazodik: azokhoz a fiatal felnőttekhez, akik vizuális, gyors, interaktív, élmény- és praktikumközpontú tanulást várnak és akik eldöntik, melyik képzés kerül fel a „must have” listára, és melyik marad a múlt része.
2022-ben a „szakmai tudás” toronymagasan vezetett. 2023-ban jön fel a nyelv. 2024–2025-ben pedig mindenki mindent akar.
|
A három vezető terület ma: 💡 Nyelvtudás De nem a klasszikus nyelvtanfolyam. 💡 Soft skillek Kommunikáció, vezetés, együttműködés, problémamegoldás – ezek iránt robbanásszerű a kereslet. 💡 IT és digitális készségek Nem programozót képezünk, hanem stabil digitális önbizalmat. És ez ma már kifejezetten érték. |
 |
A tanulók valójában mini „skill-ökoszisztémákat” akarnak, amikkel biztosabban mozognak a munkaerőpiacon. Nem elég szakmailag jónak lenni, nem elég nyelvet beszélni, és nem elég digitálisan magabiztosnak lenni a három együtt ad értéket.
A nemzetközi munkaerőpiaci kutatások szerint a nyelvtudás a nemzetközi munkakörök és hibrid csapatok miatt vált alapelvárássá, a soft skillek pedig azért kerültek előtérbe, mert az automatizáció éppen az emberi készségeket nem tudja kiváltani. Ezzel párhuzamosan a digitális készségek már nem „IT-tudást” jelentenek, hanem azt a képességet, hogy valaki magabiztosan működik technológiai környezetben. A tanulók tehát nem tantárgyakat keresnek, hanem stabilitást egy instabil rendszerben és ezt ma már csak több terület összehangolt fejlesztésével lehet elérni.
2023 volt az első áttörés. 2024–2025-ben már stabilan vezet az online forma.
 |
A résztvevők 3 fő ok miatt választják:
A személyes képzések továbbra is fontosak, főleg vezetőfejlesztésnél és soft skill témáknál, de az online mára az alapértelmezett. |
Az online forma térnyerése mögött nem divathullám, hanem egy mélyebb szerkezeti átalakulás áll. A nemzetközi felnőttképzési statisztikák szerint a munkavégzés mellett tanulók aránya folyamatosan nő, miközben a tanulásra fordítható idő nem. Ez szükségszerűen tolja a képzéseket rugalmas, digitális irányba. Az online tanulás világszerte robbanásszerűen nőtt 2020 után, és 2023-ra iparági szinten elérte azt a kritikus tömeget, ahol nem alternatíva többé, hanem alapstruktúra. A résztvevők döntő többsége ma már elsődlegesen nem „online kurzust” keres, hanem tanulási megoldást, ami illeszkedik az életéhez: időben, helyben, tempóban.
|
A controlling, HR, kereskedelem, pénzügy és SSC továbbra is stabil bázis. De ami igazán látványos:
|
 |
Az ok egyszerű: a változás tempója vezetői szinten érződik meg először.
Az, hogy ennyivel több middle manager és senior specialista tanul ma, jól illeszkedik ahhoz, amit a nemzetközi adatok mutatnak. A Gallup 2023-as „manager squeeze” felmérése szerint a vezetők többsége plusz feladatokat, csapatátszervezéseket és költségcsökkentést él meg egyszerre, vagyis ugyanannyi emberrel több munkát kell elvinniük, nagyobb nyomás alatt.
Kutatások azt is mutatják, hogy a középvezetők jelentős része alig vagy egyáltalán nem kap rendszeres vezetői fejlesztést, miközben tőlük várják a változások végrehajtását és a csapatok megtartását.
Ehhez jön az AI és a digitális átalakulás: az OECD szerint már nemcsak az alacsonyabb képzettségű, hanem a magasabb szintű, szakértői és vezetői szerepekben dolgozóknak is célzott tréningre van szükségük ahhoz, hogy a technológiai váltásban versenyképesek maradjanak.
Mindez ráadásul egy olyan közegben történik, ahol technológiai ugrások, gazdasági bizonytalanság, háborús és geopolitikai feszültségek, infláció és a pandémia utóhatásai egyszerre vannak jelen, jelentősen növelve a vezetői döntések kockázatát.
A változás valóban vezetői szinten csapódik le először, ezért ma a középvezetők és senior specialisták azok, akik a leginkább érdekeltek abban, hogy aktív tanulóként, tudatos fejlesztéssel erősítsék a saját eszköztárukat.
Négy év alatt megváltozott, mi alapján döntenek az érdeklődők.
2022 → ár + tematika
2025 → tematika + tréner hitelessége + visszajelzések
 |
Vagyis ma már ugyanannyira számít:
A szakmai hitelesség és a transzparens kommunikáció lett a versenyképzések új valutája. |
Az elmúlt évek nemcsak a képzési piacot változtatták meg, hanem a döntéshozási logikát is. A bizalom globálisan átrendeződött: az intézményekkel és márkákkal szemben a személyes hitelesség felértékelődött, a vásárlási döntéseket pedig egyre inkább vélemények, tapasztalatok és „valódi arcok” befolyásolják.
A pandémia után sokan megtapasztalták, milyen különbség van látszat- és valódi szakértelem között, ezért ma már nem elég egy jól hangzó tematika vagy egy kedvező ár. A kérdés inkább az: kiben bízhatok, kinek a tudása bizonyított, és kinél érzem azt, hogy valódi értéket kapok. Így lett a tréner személye, szakmai integritása és a nyilvános visszajelzések ereje a verseny új valutája. Ma már ugyanannyira számít, ki tanít, mint az, hogy mit.
Összegzés: a felnőttképzés új korszaka nem lassabb, hanem gyorsabb, tudatosabb, élesebb
A háttérben komoly globális erők dolgoznak. A nemzetközi munkaerőpiaci elemzések szerint a következő években a munkakészségek közel fele átalakul, a dolgozók jelentős része az AI hatásaitól tart, miközben világszerte a 25–34 éves korosztály vált a felnőttképzés legaktívabb csoportjává. Az online tanulás mára alapformává vált, a fejlesztési igény pedig egyetlen kompetenciáról komplex készségcsomagokra tolódott át: nyelvtudás, soft skillek és digitális magabiztosság együtt jelentik az új belépőt a munkaerőpiacon. A döntésekben közben egyre nagyobb súlyt kap a hitelesség és a visszajelzés: nem elég jónak lenni, annak is kell látszani. Ezek a külső tényezők magyarázzák mindazt, amit az elmúlt négy év adataiban látunk.
A trendek azt mutatják, hogy a képzési piac:
- fiatalodik,
- digitalizálódik,
- egyszerre több kompetenciát céloz,
- már nem luxus, hanem szükséglet,
- leader-centrikusabb, mint valaha,
- és egyre jobban épít a bizalomra.
A képzésre jelentkezők ma nem egyszerűen új tudást keresnek. Biztosítékot, önbizalmat, és olyan készségeket, amelyekkel bármilyen piaci környezetben megállják a helyüket.
A tanulás újra érték lett. Csak épp sokkal gyorsabb tempóban, mint valaha.