Függetlenül attól, hogy ön egy hétköznapi problémára talált megoldást, vagy merész üzleti koncepciót dolgozott ki, a siker azon múlik, hogy meg tudja-e valósítani legfontosabb céljait. Sajnálatos módon gyakran éppen a célra összpontosított fókusz vész el a forgószélben, a napi feladatok sűrűjében. A megvalósítás 4 alapszabálya – a fókusz, az „emelőhatás”, a bevonódás és az elszámoltathatóság alapelve – egyszerű, hatásos és könnyen alkalmazható modell, amely segít az üzleti stratégia megvalósításában, a létfontosságú célok elérésében, és az ehhez szükséges viselkedésformák kialakításában.

Amikor személyes eredménytelenséggel vagy elmaradó vállalati teljesítménnyel szembesülünk, ösztönösen gyorsan ható viselkedési „sebtapaszt” keresünk, mert nem vesszük észre, hogy a tartós kihívások és problémák mélyén helytelen szemléletmódunk rejtőzik.
 
Igaz történeteivel, egyszerű, de mélyreható útmutatásával és eszközeivel a Túllátni önmagunkon egyéneket és szervezeteket egyaránt képessé tesz arra, hogy meglépjék azt a változást, ami a legdrámaibban javítja a teljesítményt, izzítja fel az együttműködést és gyorsítja az innovációt: túllátni önmagunkon, vagyis a kifelé irányuló szemléletmódra váltást.

 

A Vezetők a dobozban a szervezeti hatékonyság kérdését egy fontos, új nézőpontból közelíti meg. A könyv bemutatja, hogyan akadályozhatja meg egy még kevéssé közismert probléma – az önámítás – bármely szervezet esetében a kimagasló teljesítmények elérését.

Vajon a kiemelkedő vállalatok nagyobb kockázatot vállalnak, mint a többiek? Mekkora a szerencse és az innováció szerepe a tartósan jó teljesítményben? Hogyan egyensúlyozhatunk fegyelmezettség és kreativitás között?

A Tudatosan kiváló szerzői a vezetéstudomány elismert szakértői. Érzékletes történetekkel tarkított, statisztikai alapokon nyugvó átfogó vizsgálatukból kiderül, mi a közös ezekben a vállalatokban, és mit csinálnak másképp a csak ideig-óráig sikeres versenytársaikhoz képest. A szerzők olykor meglepő felismerései és az ezek nyomán megfogalmazott alapelvei segítségével a saját szervezetünkben is alkalmazhatjuk a kiváló vállalatok sikerreceptjeit.

Egy cég a legkülönbözőbb hatások alapján válhat naggyá (ami magában sem kis teljesítmény!), ám a csodálatos eredményt megtartani, sőt fenntartani, fokozni, az kell a kiválósághoz. Keveseknek sikerül, és annál többen keresik a kiválóság rejtélyét. Hogy ez a szerzőnek sikerült, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Collins könyvéből már több mint 3 milliót adtak el. Ezzel minden idők legnagyobb példányszámban elkelt üzleti könyvévé vált.

Világhírű könyvében Stephen R. Covey elvközpontú oldalról közelít a személyes és szakmai problémák megoldásához. Lényeglátó megfigyeléseivel és briliáns anekdotáival lépésről lépésre mutatja meg, hogyan juttathatjuk érvényre életünkben a 7 alapelvet, melyek biztonságot adnak a változások kezelésében, bölcsességet és erőt a lehetőségek kihasználásában.

A világ rengeteget változott A kiemelkedően sikeres emberek 7 szokása megjelenése óta, amely szerte a világon tízmilliók életét változtatta meg. Kapcsolatainkban, magán- és üzleti életünkben, a közösségekben, ahová tartozunk, ma már sokkal nagyobb kihívásokkal kell szembesülnünk. Ma a sikerhez, a kiemelkedéshez és ahhoz, hogy valakiből vezető legyen, már nem elég, ha csupán eredményeskiválónak kell lennie. Az emberi elmében rejlő lehetőségek teljes kiaknázásához és az eredményes motivációhoz óriási változásra van szükség. Teljesen új gondolkozásmódra, újfajta jártasságokra és eszközökre röviden egy egészen új szokásra kell szert tennünk.

A bizalom alapvetően meghatározza és befolyásolja kapcsolataink, beszélgetéseink, munkánk, üzleti vállalkozásunk és minden vállalásunk minőségét. Megváltoztatja a jelenünket és módosítja a jövőnket mind magánéleti, mind pedig szakmai szinten. A bizalom elvesztése, a bizalmatlanság tönkreteszi a legerősebb kormányt, a legsikeresebb üzleti vállalkozást, a legszebben virágzó gazdaságot, a legbefolyásosabb vezetőt, a legszebb barátságot, a legerősebb jellemet, a legmélyebb szeretetet. De, ha nő a bizalom és egyre nagyobb sebességgel terjed, az mindent megváltoztat, és páratlan sikereket eredményez. Mindezek ellenére a bizalom az egyik legkevésbé értett, leginkább elhanyagolt és legnagyobb mértékben alábecsült lehetőség napjainkban. A szerző saját élményeire és tanácsadói tapasztalatára építve meggyőzően fejti ki a bizalomra épülő világ rendkívüli erejét, sőt rengeteg praktikus tanácsot és viselkedési mintát ad arra, hogyan építsük és erősítsük magunk körül a bizalmat magánemberként a személyes kapcsolataikban és vezetőként az üzleti életben.

dzser számára. Elveit a mai napig alkalmazza, például az USA haditengerészetének titkára vagy az Apollo 13 parancsnoka.

A szerzők tökéletesen használták fel a korabeli naplórészleteket, dokumentumokat, és a rendkívül tanulságos, izgalmas kalandokon át mutatják be az üzleti életben is remekül használható vezetési elveket.

A legjobbak megtalálása, megtartása és motiválása minden cég álma, miközben olyan dinamikus növekedést produkálnak, mint a Google. Miért jó googlernek lenni? Miért fosztják meg a menedzsereket a hatalmuktól, a céget a hierarchiától és miért fontos minden egyes dolgozó véleménye, ötlete? És persze hogyan nem lesz mindebből anarchia? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről lebbenti fel a fátylat a Google titok - Irányítsd és éld az életed című most megjelent könyvében Laszlo Bock, a Google HR igazgatója és egyben alelnöke.

A könyvben részletesen, érthető módon bemutatott gyakorlatok szerzői hatékony műhely-intervenciókat osztanak meg saját gyakorlati tapasztalatokból merítve, ezzel izgalmas betekintést nyújtva a folyamatmoderáció módszertani sokszínűségébe. A módszerek többsége komplex, körültekintő végrehajtást igényel annak érdekében, hogy megbízhatóan és sikerrel dolgozzon velük a szakember a csoportfolyamatok moderációja során. Tartalmilag a változás személyi oldalát ragadja meg szakmai és érzelmi szempontból egyaránt, az eszközök alkalmazása főként erre irányul.


Carol S. Dweck, a Stanford Egyetem világszerte ismert pszichológiaprofesszora évtizedekig kutatta a siker titkát. Könyvében számos kutatás segítségével, a legkiválóbb vezetők, sportolók, szülők és tanárok példáin keresztül bebizonyítja, hogy ha fejlődési szemlélettel tekintünk önmagunkra és a világra, az olyan tudásvágyra és kitartásra sarkall bennünket, amelynek köszönhetően az élet minden területén sikeresebbek leszünk.

Nem csupán képességeinktől vagy tehetségünktől, sokkal inkább szemléletmódunktól függ, elérjük-e céljainkat. A megfelelő szemlélettel nemcsak gyerekeinket motiválhatjuk iskolai teljesítményük javítására, de mi is rengeteget fejlődhetünk mind személyes, mind szakmai téren.

"Akár üzleti vállalkozásban, akár az élet vállalkozásában dolgozik, legyen vezérigazgató vagy középiskolás diák, ez a történet mindenkinek ad valamit." - Dr. Spencer Johnson, a Hová lett a sajtom? című könyv szerzőjének előszavából. 

A humorosan összeállított történet minden sorában ott rejlik egy-egy mindennapi tapasztalat, a változások életútja során megélt olyan mozzanat, amit nem is szoktunk felismerni, vagy érteni, tudatosan használni. Az átlagos olvasó és a speciális szakember ugyanolyan élvezettel és haszonnal forgathatja a könyvet, amelynek nagy előnye, hogy a végén a történet élményét szakmai magyarázat is kiegészíti.

Anders Ericsson egész pályafutása során sakkbajnokokat, hegedűvirtuózokat, élsportolókat és memóriaművészeket tanulmányozott. A Csúcsteljesítményben három évtized mítoszromboló kutatásait egyesíti hatékony tanulási stratégiává, amely alapvetően különbözik mindattól, amit hagyományosan gondolunk az új képességek megszerzéséről. Akár a munkahelyünkön szeretnénk kitűnni, akár sportolói vagy zenészi teljesítményünkön javítanánk, akár gyermekünk tanulmányi előmenetelében kívánunk segítséget nyújtani, Ericsson forradalmian új módszerei megmutatják, hogyan fejlődhetünk szinte bármilyen, számunkra fontos készség terén.

A legtöbben azt hisszük, hogy mind önmagunk, mind pedig mások motiválására a legjobb eszköz valamilyen kívülről jövő jutalom, például, a pénz. Ez a "jutalmazás-büntetés" elmélete.

Provokatív és igen meggyőző, új könyvében Daniel H. Pink azt állítja, hogy ez bizony hibás elgondolás, ugyanis a kimagasló teljesítmény és megelégedettség titka - mind a munkában, az iskolában, mind pedig a magánéletben - az a mélyen gyökerező emberi szükséglet, hogy mi irányítsuk a saját életünket, új dolgokat tanuljunk és alkossunk, és jobbá tegyünk saját életünket és a világunkat.

Az élethosszig tartó tanulás (long - life - learning) eszméje manapság már maximálisan elfogadott. De ha már tanulni kell, mi lenne, ha ezt a lehető legjobban oldanánk meg. A tanulásmódszertani segédletek egyik kitűnő példáját ismerhetjük meg Tony Buzan könyvében, mely az úgynevezett elmetérkép rejtelmeibe vezeti olvasóját.
Az már mindenki számára teljesen világos, hogy általánosságban a tanulás alatt a bal agyféltekés tanulást értjük. Az elme ezen oldalán történik az írás, olvasás, matematikai képességek elsajátítása, a memorizálás, közismerten a magolás. A jobb agyfélteke felelős a kreativitásunkért, a fantáziánkért. Ez a színek, a mozgás, a játék birodalma. Ha a tanulást a lehető legkevesebb energiabefektetéssel szeretnénk elérni, akkor az a legjobb, ha ezt a két agyféltekét összekötjük.

"Ez ​a könyv azoknak íródott, akik másokat akarnak inspirálni és azoknak akik találni akarnak valakit aki őket inspirálja."


Simon Sinek egy vezető mozgalom egy olyan világ építésében, ahol a legtöbbünket inspirálja az a munka amit végzünk. Milliók látták már a videóját a TED.com-on arról, mennyire fontos, hogy tudjuk, mit miért csinálunk. A KEZDJ A MIÉRT-tel még mélyebbre viszi ezt a koncepciót.

Susan Fowler a vezetés témakörével foglalkozó kutató, tanácsadó és coach szerint a “hagyományos” motivációs eszközökkel rendszerint csak frusztráljuk a munkatársainkat és magunkat is az emberek már épp eléggé motiváltak, de ez a motiváltság általában felszínes és rövid távú. Ebben a könyvben a szerző a legújabb tudományos kutatások eredményeire alapozva felvázol előttünk egy már bevált modellt és intézkedéssorozatot, amelynek segítségével a vezetők egy olyan motiváció felé terelhetik a beosztottaikat, amely nemcsak produktivitásukat és aktivitásukat fokozza, hanem a céltudatosság és a kiteljesedettség érzésével is megajándékozza őket.

A munkában és a magánéletben nem az időhiány az igazi probléma, bármennyire ezt gondoljuk is, hanem sokkal inkább az, hogy nem látjuk tisztán és nem határozzuk meg pontosan a feladatot és a szükséges lépéseket. Emiatt élünk állandó stresszben (még ha nem is valljuk be magunknak), és már el sem tudjuk képzelni, hogy másként is lehetne.
A GTD®(Getting Things Done)-módszer abban segít, hogy ne csak az idővel gazdálkodjunk, hanem a gondolataink között is rendet tegyünk. David Allen könyvének, amely a Time szerint „az évtized legjobb önsegítő műve”, átdolgozott és bővített kiadása számos technikát kínál elménk tehermentesítéséhez, hogy növelni tudjuk hatékonyságunkat és oldjuk belső feszültségeinket.
Vajon ​mi vezérel bennünket: a gyors (intuitív) vagy a lassú (racionális) gondolkodás?
Daniel Kahneman néhai kollégájával és barátjával, Amos Tverskyvel három évtizeden keresztül folytatott pszichológiai kísérleteikből azt a következtetést vonták le, hogy elménk nem mindig olyan racionális, mint feltételezzük. Intuícióink, érzelmeink, benyomásaink – hibáival, torzításaival és zsenialitásával együtt – lényeges szerepet kapnak elemző logikánkban. Gyors és lassú gondolkodásunk kölcsönösen hat egymásra, és ha kitüntetett szerepet tulajdonítunk a racionalitásnak, önmagunkat csapjuk be. Ahogy Kahneman fogalmaz: 
„Rendszerint túlbecsüljük a világ működésével kapcsolatos tudásunkat, és alábecsüljük a véletlen és a szerencse szerepét.”