1.Aktuális számviteli kérdések (8*45 perc)

1.1.   Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet és az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet módosítása (1*45 perc)

1.1.1.     Az államháztartás  számviteléről  szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletet  (a továbbiakban: Áhsz.) módosító jogszabályok

• egyes foglalkoztatási  tárgyú  kormányrendeletek  módosításáról  szóló  356/2021. (VI. 24.) Korm. rendelet,

Hatálybalépés: 2021. július 1.

• egyes kormányrendeleteknek a szakképzéssel összefüggő módosításáról szóló 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet,

Hatálybalépés: 2021. július 1.

• egyes kormányrendeleteknek a Magyarország 2022. évi központi költségvetésének megalapozásával összefüggő módosításáról szóló 482/2021. (VIII. 13.) Korm. rendelet,

Hatálybalépés: lépcsős 2021. augusztus 16., 2021. október 1., 2022. január 1.

• egyes kormányrendeleteknek a Központi Költségvetés Végrehajtását Támogató Rendszer bevezetésével összefüggő módosításáról szóló 801/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet,

Hatálybalépés: 2022. január 1.

• egyes bányászati tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 825/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet,

Hatálybalépés: 2022. január 1.

A)           2021. évtől alkalmazandó változások Költségvetési könyvvezetés

• pontosításra került, hogy nem lehet költségvetési évet követően esedékes kötelezettségvállalást, más fizetési kötelezettséget nyilvántartani az egységes rovatrendnek az Áhsz. 43. § (13) bekezdés a) pontja szerinti és a K9112., K9113., K9121., K9122., K9124., K921., K922. rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon [Áhsz. 43. § (7b) bekezdése].

Pénzügyi könyvvezetés

• meghatározásra került a bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközök mellett a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány részére történő vagyonkezelésbe adás esetén az átadott eszközök nyilvántartási helye is [Áhsz. §

(5) bekezdése].

Konszolidálás

• konszolidált beszámoló megküldési határidejének módosítása [Áhsz. 37. § (6) bekezdése],
• a konszolidálás módszertanában pontosításra kerültek az államháztartáson belüli megelőlegezésekkel kapcsolatos konszolidálások [Áhsz. 38. § (3) bekezdés b) pontja és 12. melléklet 3. pontja].

Mellékletek módosítása

• a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) beszámolási és könyvvezetési körébe tartozó   központi    kezelésű    előirányzatok    körének    kiegészítése    [Áhsz. 1. melléklete],
• az analitikus nyilvántartó helyek felsorolásának változása [Áhsz. 2. melléklete],
• a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból folyósított egyes ellátások és támogatások tervezett összegeiről és teljesítéséről szóló adatszolgáltatás módosítása, kiegészítése [Áhsz. 4. melléklete],
• a konszolidálás során elvégzendő feladatok kiegészítése [Áhsz. 12. melléklet 4.14. pontja],
• rovatrend módosítás: változás a K321. és K47. kiadási rovatok tartalmi leírásában [Áhsz. 15. melléklete],
• az egységes számlatükörben, a 01. Befektetett eszközök nyilvántartási számla kiegészítése a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány részére történő vagyonkezelésbe adás esetén az átadott eszközök nyilvántartására vonatkozó főkönyvi számlával [Áhsz. 16. melléklete],
• hatályát veszti az Áhsz. 16. melléklet 24825. Befektetési jegyek értékvesztése és annak visszaírása,
• kötelező egyezőségek kiegészítése [Áhsz. 17. melléklet 1. pont a) alpontja],
• hatályát veszti az Áhsz. 17. melléklet 4. pont d)

Egyéb pontosítások, módosítások

• hatályát veszti a maradvány korrigálásával kapcsolatos átmeneti rendelkezés [Áhsz. 56/A. §],
• a Szerencsejáték Felügyelet 2021. október 1-jei megszűnése miatt pontosításra került az Áhsz. 32. § (5) bekezdése,
• szövegmódosítás a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak a Gazdaság-újraindítási Foglalkoztatási Alapra                                         történő                átnevezése                                         miatt [Áhsz. 15. melléklet K45. rovat a) pontja].

B) 2022. január 1-jétől alkalmazandó változások

Mérleg

• a Központi Költségvetés Végrehajtását Támogató Rendszer bevezetésével összefüggésben a fizetési számlák egyenlegének év végi nullára rendezésének számviteli elszámolása kiegészült a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival [Áhsz.

14. § (4a) bekezdés c) pontja].

Mellékletek módosítása

• a Kincstár beszámolási és könyvvezetési körébe tartozó központi kezelésű előirányzatok körének módosítása [Áhsz. 1. melléklete],
• az analitikus nyilvántartó helyekben változás a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat megszűnése miatt [Áhsz. 2. melléklete],
• a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból folyósított egyes ellátások és támogatások tervezett összegeiről és teljesítéséről szóló adatszolgáltatás módosítása [Áhsz. 4. melléklete],
• a mérleg sorainak módosítása a befektetési jegyekre vonatkozó szabályrendszer változása és egyéb pontosítás miatt [Áhsz. 5. melléklete],
• kiegészítő tájékoztató adatok körének csökkentése [Áhsz. 10. melléklete],
• az egységes rovatrend B4081. Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételek rovat „ebből” sorainak kiegészítése a befektetési jegyekre vonatkozó szabályrendszer változása miatt [Áhsz. 15. melléklete].

1.1.2.     Az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX. 19.) NGM rendeletet módosító jogszabály

• az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet módosításáról szóló 9/2021. (VIII. 5.) PM rendelet

Hatálybalépés: 2022. január 1.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.)

100. -ának 2022. január 1-jétől hatályos módosításával összhangban

• az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet (a továbbiakban: NGM rendelet) 1. melléklet III. Fejezet, Növekedések cím M) alcím 4. és 5. pontjában szövegrész módosítás, továbbá 6. és 7. ponttal történő kiegészítése,
• az NGM rendelet 1. melléklet Fejezet, Növekedések cím D) alcím 2. pontjában pontosítás, 4. pontjában szövegrész módosítás és 5. ponttal történő kiegészítése,
• az NGM rendelet 1. melléklet V. Fejezet, Növekedések cím D) alcím 4. pontjában szövegrész módosítása és az 5. ponttal történő kiegészítése.

Egyéb pontosítások, módosítások

• az NGM rendelet 1. melléklet IV. Fejezet Növekedések) cím A) alcím 3. és 5. pontjában pontosítás,
• az NGM rendelet melléklet IV. Fejezet, Csökkenések cím A) alcím 1. pont, 2. pont

3. e) és f) alpontjában, továbbá a 3. pont e) alpontjában szövegrész módosítás és pontosítás,

• az NGM rendelet 1. melléklet VIII. Fejezet B) cím 6. pontjában szövegrész pontosítása,
• az NGM rendelet 1. melléklet XII. Fejezet S) címmel történő kiegészítése.

Konzultáció

• Egyes fontosabb számviteli feladatok és elszámolások az elméletben és a gyakorlatban (7*45 perc)
  • Kiadások és bevételek funkcionális elszámolásának szabályai
    • kiadások és bevételek elszámolása kormányzati funkciónként
      • az Áht. vonatkozó előírásai [Áht. 6. § (1) bekezdése],
      • a költségvetési számvitelben a bevételeket és kiadásokat azokon a kormányzati funkciókon kell elszámolni, amelyek érdekében azok felmerültek [a kormányzati funkciók és államháztartási szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 15/2019. (XII. 7.) PM rendelet 3. § (1) bekezdése],
      • a 003. Kiadások nyilvántartási ellenszámla és a 005. Bevételek nyilvántartási ellenszámla tovább tagolása [Áhsz. 44. § (1) bekezdése, Áhsz. 16. melléklet],
      • az egyes államháztartási szervezetek és rovatok vonatkozásában alkalmazható kormányzati funkciók [éves költségvetési beszámoló kitöltési útmutató mellékletei, éves költségvetési beszámoló felülvizsgálat módszertanának melléklete].
    • az általános kiadások és bevételek elszámolásának szabályai
      • számviteli politikában történő rögzítése,
      • az egyes tevékenységre történő felosztásának módja, szabályai: negyedéves könyvviteli zárlat keretében szükséges a 003. Kiadások nyilvántartási ellenszámlán nyilvántartott kiadások, valamint a 005. Bevételek nyilvántartási ellenszámlán nyilvántartott bevételek felosztása [Áhsz. 53. § (6) bekezdés h) pontja],
      • általános kiadások és bevételek tevékenységekre történő felosztásához alkalmazott mutatók, vetítési alapok meghatározása,
      • a felosztáshoz alkalmazott módszerek (elő- és utókalkuláció ).
    • az általános kiadások és bevételek megjelenése az egyes adatszolgáltatásokban és az éves költségvetési beszámolóban
      • az Ávr. 169. § (1) bekezdés 2022. január 1-jei módosítása, az időközi költségvetési jelentés tartalmának 2022. január 1-jei kiegészítése,
      • a 05. Teljesített kiadások kormányzati funkciónként és a 06. Teljesített bevételek kormányzati funkciónként űrlapok tartalma, kitöltésének szabályai

az időközi költségvetési jelentésben és az éves költségvetési beszámolóban, egyezőség, különbség a két adatszolgáltatás kitöltése között.

• a kormányzati funkciók gyakorlati alkalmazása példákon keresztül.

1.2.2.      A tevékenységek költségeinek és a költséghelyek, általános költségek elszámolásainak szabályai (6-7. számlaosztály)

• költség, önköltségszámítási     alapfogalmak,     a                  kiadás,                         ráfordítás,            költség megkülönböztetése,
• a költségelszámolás számviteli szabályozása,
• a tevékenységek költségeinek csoportosítása,
• költséghelyek, általános költségek,
• a költségek könyvviteli elszámolása,
• az önköltségszámítási szabályzat
  • készítésének szabályai, célja, tárgya (kalkulációs egység),
  • az önköltségszámítás-kalkuláció   formái    időpont       alapján                                       (előkalkuláció, közbenső kalkuláció, utókalkuláció),
  • kalkulációs séma, kalkulációs költségtényezők,
  • közvetett költségek elszámolásának és felosztásának módja,
  • az önköltségszámítás módszerei (egyszerű osztókalkuláció, egyenértékszámos osztókalkuláció, pótlékoló kalkuláció),
  • költségelszámolás és bizonylatolása,
  • az önköltségszámítás   adatai   és    a    könyvviteli       nyilvántartás            adatainak egyeztetése,
  • önköltségszámítás bemutatása gyakorlati példán keresztül.

1.2.3.   Időbeli elhatárolások elszámolásának szabályai

• időbeli elhatárolások csoportosítása (a mérlegtételek tartalma, bekerülési értéke és analitikus nyilvántartása),
• az egyes mérlegtételekre vonatkozóan külön-külön a növekedési és csökkenési jogcímek és tartalmuk,

 

• az időbeli elhatárolások számviteli elszámolásának bemutatása gyakorlati példákon keresztül, különös tekintettek a támogatások időbeli elhatárolására, annak visszavezetésére, továbbá a személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó elhatárolására.

1.2.4.   A saját tőke elemeinek bemutatása, nyilvántartása és számvitele

• a saját tőke részei
  • a nemzeti vagyon induláskori értéke (a mérlegtétel tartalma, bekerülési értéke és főkönyvi nyilvántartása),
  • a nemzeti vagyon változása (a mérlegtétel tartalma, bekerülési értéke és főkönyvi nyilvántartása),
  • az egyéb eszközök induláskori értéke és változásai (a mérlegtétel tartalma, tartalmának 2022. január 1-jétől hatályos változása, bekerülési értéke és főkönyvi nyilvántartása),
  • a felhalmozott eredmény (a mérlegtétel tartalma, bekerülési értéke és főkönyvi nyilvántartása),
  • az eszközök értékhelyesbítésének forrása (a mérlegtétel tartalma, bekerülési értéke és főkönyvi nyilvántartása),
  • a mérleg szerinti eredmény (a mérlegtétel tartalma, bekerülési értéke és főkönyvi nyilvántartása).
• a saját tőke elemei változásainak jogcímei és számvitele
  • az egyes mérlegtételekre vonatkozóan külön-külön (nemzeti vagyon induláskori értéke, nemzeti vagyon változása, egyéb eszközök induláskori értéke és változásai, felhalmozott eredmény, eszközök értékhelyesbítésének forrása, mérleg szerinti eredmény) a növekedési és csökkenési jogcímek felsorolása és azok számviteli elszámolása,
  • sajátos változások bemutatása pl.: alapítás, megszűnés, átalakítás.
• mérlegjelentésben történő megjelenítése, összefüggései,
  • a saját tőke mérlegtételeire ható tipikus gazdasági eseményeknek a mérlegjelentés egyes oszlopaiban való megjelenése.

1.2.5.      Az elektronikus fizetési és elszámolási rendszerrel (a továbbiakban: EFER) kapcsolatos számviteli feladatok

• jogszabályi háttér
  • elektronikus fizetési és elszámolási rendszer, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló évi CCXXII. törvény

1. 15. pontja,
   • az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 99-110. -ai,

• az EFER-ben   történő   pénzmozgások   belső       szabályozása              (számviteli         politika, pénzkezelési szabályzat, gazdálkodási szabályzat),
• az EFER-ben történő pénzmozgások számviteli elszámolása gyakorlati példán keresztül bemutatva az államháztartás mindkét alrendszerét érintően.

Konzultáció

2. Számvitelt érintő egyéb jogszabályi környezet változásai (4*45 perc)
   • Az államháztartáshoz kapcsolódó jogi szabályo- zás változása (2*45 perc)

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) módosításai

Kezelő szervi feladatok ellátása

• a kezelő szervre vonatkozó módosítása [Áht. 6/B. § (3) bekezdése],
• a kezelőszervi megállapodás tartalmi elemei [Ávr. 1/B. § (2a) bekezdése].

Állami vagyon

• állami vagyont érintő előirányzatok létrehozására és módosítására irányuló szabályok pontosítása [Áht. 31/A. § (2) bekezdése, (5) és (5a) bekezdése].

Költségvetési felügyelő

• költségvetési felügyelő kirendelésének új esetköre [Áht. 39. § (1) bekezdése, Ávr.

61. § (3) bekezdése, 61/A. § (5) bekezdése, és 61/C. § (1) bekezdése].

Kötelezettségvállalás szabályai

• a költségvetési év vagy a költségvetési éven túli év kötelezettségvállalásaira vonatkozó szabályok egyértelművé tétele [Áht. 36. § (4), (4a), (4d), (5a) bekezdése, 37. § (1) bekezdés a) és b) pontja, Ávr. 53/A. § (1) bekezdése és (2) bekezdés b) pontja],
• a Beruházási Alapból finanszírozott beruházásokra vonatkozó kötelezettségvállalás szabályai [Áht. 36. § (4e)–(4i) bekezdése].

Költségvetési támogatások

• jogviták eldöntése polgári peres eljárásban [Áht. 48. § (4) bekezdése],
• a lebonyolító szervre vonatkozó szabályok [Ávr. 65/C. § (1) bekezdése],
• az uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatás esetén a támogató által kijelölt közreműködő szervezet nem azonos a segítő szervvel vagy szervezettel [Ávr. 76. § (1) bekezdés i) pontja],
• a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményei [Ávr. 82. § és 83. § (2) bekezdése],
• költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevétele [Áht. 51. § (5) bekezdése, Ávr. 95/A. §],
• önellenőrzés lehetőségének megszüntetése [Áht. 58. § (2) bekezdése, Ávr. 108/A. ].

Illetményszámfejtés

• a központosított illetményszámfejtő programban történő valótlan vagy késedelmes adatrögzítésre vonatkozó bírságolási szabályok [Áht. 44. § (4) bekezdése, Ávr. 62/B. § (2a) bekezdése].

Adatszolgáltatási kötelezettségek

• kincstárnál vezetett fizetési számlával rendelkező helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács számlaállományára vonatkozó adatszolgáltatás [Áht. 107. § (1a) bekezdése],
• különleges gazdasági övezetet érintő adatszolgáltatás vonatkozó [Áht. 107. § (1b) bekezdése],
• helyi iparűzési adóval kapcsolatos adatszolgáltatás [Áht. 107. § (1c) bekezdése].

A kincstári számlavezetés

• a kincstári számlavezetés szabályai [Áht. 79. § (2) bekezdés h) pontja és (4a) bekezdés

1. e) pontja].

Maradványelszámolás

• a kötelezettségvállalással terhelt maradványok körének kiegészítése, pontosítása [Ávr.

150. § (1) bekezdés o) és p) pontja],

• a 1888/2021. (XII. 9.) Korm. határozattal érintett fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó maradványszabályok [Ávr. 176. § (28) bekezdése].

Adatszolgáltatás a bevételek és kiadások várható alakulásáról

• a december havi előrejelzés korrigálhatósága [Ávr. 172/A. § (3a) bekezdése],
• az előrejelzésre kötelezettek körének és az adatszolgáltatás gyakoriságának a bővítése [Ávr. 172/A. § (1) bekezdése, Ávr. 5. melléklet 5. és 5a. sora].

Kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek

• kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek besorolását érintő szabályok [Áht.

109. § (8) bekezdése].

Központi    Költségvetés    Végrehajtását    Támogató    Rendszer (KKVTR rendszer) és államháztartási adattárház

• a KKVTR rendszer fogalma, a nyilvántartására, a KKVTR rendszerben teljesítendő adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok [Áht. 103. § (5)–(10) bekezdése],
• a KKVTR és az államháztartási adattárház adatkezelésével összefüggő rendelkezések [Áht. 103/A. §-a és 103/B. -a],
• a felhasználási terv [Áht. 108/A. § (1) bekezdése, 109. § (1) bekezdése, valamint Ávr. 129. §-a],

A KKVTR rendszer működésével összefüggő szabályok

• a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaira vonatkozó szabályok [Áht. 31. § (2) bekezdése és 86. § (3) bekezdése],
• a központi alrendszerben ellenérték nélkül vállalható kötelezettségek, valamint teljesíthető kifizetések tilalma alóli kivételszabály kiegészítése [Áht. 41. § (3) bekezdése],
• az előirányzat-felhasználási keret [Ávr. 130. § (2) bekezdése,132. -a,
• előirányzati fedezetvizsgálatra vonatkozó szabályok változása [Ávr. 126. § (1), (1a) (2), (2a) és (3a) bekezdése],
• az elemi költségvetés tartalmára vonatkozó szabályok [Ávr. 31/A. -a],
• a köztartozás-vizsgálat lebonyolítására vonatkozó egységes eljárásrend bevezetése [Ávr. 90. § (2a) bekezdése].

Konzultáció

• Adózáshoz kapcsolódó jogi szabályozás változása

(2*45 perc)

• A személyi jövedelemadózást érintő egyes változások

• A 25 év alatti fiatalok adómentessége

• A kedvezményre való jogosultság

A    kedvezmény   2022.    január   1-jétől   érvényesíthető      összevont        adóalapot          csökkentő kedvezményként. A kedvezményt a 25. életévük betöltéséig érvényesíthetik a fiatalok.

• Azok a hónapok vehetők figyelembe jogosultsági hónapként, amelyekben a fiatal a

25. életévét még nem töltötte be.

• A kedvezmény érvényesítése szempontjából az utolsó jogosultsági hónap pedig az a hónap, amelyben a fiatal a 25. életévét betölti.

2.2.1.1.2.   Figyelembe vehető jövedelmek 

A jogosultsági hónapban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetén a jogosultsági hónapra elszámolt), az összevont adóalapba tartozó:

•       bérnek minősülő jövedelem,

• a bérnek nem minősülő más, nem önálló tevékenységből származó jövedelmek

összege (kivétel végkielégítésnek a törvényben előírt mértéket meghaladó összege),

• az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül
  • vállalkozói kivét, átalányban megállapított jövedelem,
  • a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme,
  • az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
  • a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme,
  • a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme,
  • a nem egyéni vállalkozóként, díjazás ellenében munkavégzésre irányuló más tevékenység jövedelme

2.2.1.1.3.   A kedvezmény mértéke

• A kedvezmény alapját képező jövedelemből adóévenként a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók (KSH) által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata mentesülhet a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség alól (2022-ben havi 433 696 forint, legfeljebb évi 5 204 352 forint).
• Ha a jogosultság az adóév egészében nem áll fenn és a fiatal által a jogosultsági hónapokban megszerzett önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, az adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos része.

2.2.1.1.4.   Érvényesítés sorrendje

• négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
• 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
• személyi kedvezmény,
• első házasok kedvezménye,
• családi kedvezmény

2.2.1.1.5.   Első házasok kedvezménye 25 év alatti fiatalok esetében

• Ha az első házasok kedvezményére jogosult házaspár mindkét tagja 25 év alatti fiatal, az első házasok kedvezménye érvényesítésének első jogosultsági hónapja az a hónap, amelyet megelőző hónapban a házastársak valamelyike a

25. életévét betölti.

• Átmeneti rendelkezés: ez a szabály a 2021. december 31-ét követően megkötött házasságok esetében alkalmazható, a 2022. január 1-jét megelőzően megkötött házasságok esetében a kedvezmény időszakából még hátralévő jogosultsági hónapokra vehető

2.2.1.1.6.   Eljárási szabályok

• A jövedelmet juttató munkáltató, kifizető előtt nem kell nyilatkozatot tenni a kedvezmény érvényesítéséről (kivéve, ha azt az adott kifizetőnél nem, vagy csak a jövedelem meghatározott részére kívánja érvényesíteni)
• Nyilatkozat hiányában a kedvezmény alapját képező jövedelmet juttató munkáltató, rendszeres bevételt juttató kifizető a fiatal adóelőleg-alapját jogosultsági hónaponként a juttatott jövedelem összegével, de legfeljebb az adott évben irányadó, a KSH által közzétett bruttó átlagkereset összegével csökkenti.
• Ha a fiatal nem tesz a kedvezmény érvényesítésének teljes egészében vagy részben történő mellőzését kérő nyilatkozatot, és az így keletkező befizetési különbözet az adóévben a 10 ezer forintot meghaladja, a befizetési különbözet után a fiatalt 12 százalék különbözeti bírság
• A családi kedvezményről abban az esetben is tehet adóelőleg-nyilatkozatot, ha a kedvezmény érvényesítése miatt az adóelőleg-alapja nullára csökken. A családi kedvezményről tett adóelőleg-nyilatkozat szerinti családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az adó mértékével meghatározott összege a társadalombiztosítási szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe.

2.2.1.2.   Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye (NÉTAK)

• NÉTAK jogosultak köre kiegészítése

Azon gyermek is számításba vehető a kedvezmény megítélésekor, aki után az anya családi pótlékra nem jogosult, de a gyermeket az anyát megillető családi pótlék összegének megállapításkor figyelembe kell venni (fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhatóság nem vette nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő vele kapcsolatot tart fenn).

2.2.1.2.2.   NÉTAK adóelőleg nyilatkozatok

A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére jogosultságot szerzett édesanyáknak nem kell évente új adóelőleg-nyilatkozatot tenniük abban az esetben, ha a nyilatkozatot ugyanazon munkáltatónak, rendszeres

jövedelmet juttató kifizetőnek tennék és a nyilatkozat alapját képező helyzet már bizonyosan nem változik, pl. azért, mert a gyermekek már felnőttek, vagy ha az édesanya a családi pótlékra már legalább 12 éve jogosult.

2.2.1.3.   Kerékpárhasználat adómentessége

Adómentes a kifizető által biztosított, kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített kerékpár, magáncélú használata.

• Akkor sem kell adóköteles bevételt megállapítani, ha a kerékpárt a magánszemély saját személyes céljaira is vagy csak arra használhatja.
• A kerékpár tulajdonba adása nem adómentes.
• Kerékpár alatt kizárólag a köznapi értelemben vett kerékpárt kell érteni.

2.2.1.4.   Szja kiegyenlítő szorzó változása

A szociális hozzájárulási adó 2022. január 1-jétől 13 százalékra történő csökkentésével összefüggésben módosulnak az összevont adóalap megállapításánál alkalmazott szabályok is.

• Amennyiben egy adott jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére (feltételezve, hogy az költségként nem elszámolható, vagy azt nem térítik meg a magánszemély számára), úgy a megállapított jövedelem 89 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni.
• Ugyanezen szabály az adóelőleg megállapítására vonatkozó rendelkezések között is megjelenik.

2.2.1.5.   Távmunkával kapcsolatos szabályozás

• Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül az Mt. távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően, a munkaszerződésében foglaltak szerint távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak, a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg.
• Ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része igazolás nélkül elszámolható.

2.2.2.   Az adóeljáráshoz kapcsolódó jogi szabályozás változása

• Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény

• A tényállás   tisztázásához   nem   szükséges    adatok      kezelése,   az                     iratbetekintés szabályainak pontosítása (Air. 42/A. )
• A kétszeres elvonás tilalmának érvényesülését szolgáló módosítások [Air. 120. § (4) bekezdés)]

2.2.2.2.   Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény

• A kétszeres elvonás tilalmának érvényesülését szolgáló módosítások (Art. 146. §,
• , 274/A. §)
• Adatszolgáltatás EGT-tagállamban működő tőzsdére bevezetett értékpapír utáni osztalékokról és osztalékelőlegekről (Art. 50. § (2) bekezdés 22a) és 22b) pont)
• A kamarai adatszolgáltatások körének bővítése [(Art. 15. § (1)-(2) bekezdések, 98. § (1)-(2) bekezdések]
• A székhelyszolgáltatás igénybevétele adminisztrációjának módosítása [Art. 7. § 43. pont, 246. § (1) bekezdés h) pont és (2) bekezdés]
• Az elektronikuspénz-kibocsátók adatszolgáltatásának előírása (Art. 104. )
• A tényállás   tisztázásához   nem   szükséges    adatok      kezelése,   az                     iratbetekintés szabályainak pontosítása (Art. 123/A. )
• A kerekítés-módszertan törvényi szintre emelése [Art. 206. § (6) bekezdés, 207. § (3) bekezdés, 209. §, 212. § (1b) bekezdés]

2.2.2.3    Az adóhatóság által foganatosítható végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény

• A külföldi követeléskezelés és a külföldi megkeresésre folytatott végrehajtási eljárások hatékonyabbá tétele (Avt. 37. §, 113. §, Az adó-és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés szabályairól szóló 2013. évi

XXXVII. törvény 32. §9

• A vagyont érintő büntetőjogi intézkedések és kényszerintézkedések érvényesítése a felszámolásban [Avt. 125/A. § (9) bekezdés, 125/C. § (4) bekezdés, (5a)-(5f) bekezdés, (6) bekezdés, 131/A. § (2) bekezdés]
• Elévült követelések a törvényszéki végrehajtásban [Avt. 131/A. § (2a) bekezdés]

2.2.3    Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosításai

• Adómérték-változások
  • újlakásokra vonatkozó 5%-os áfa kulcs kivezetése (2022. december 31)
  • átmenet: 2026. december 31-ig még alkalmazható az 5%, ha az értékesítendő újlakás építési engedélye 2022. december 31-ig véglegessé vált, vagy annak építését egyszerű bejelentés keretében legkésőbb 2022. december 31-ig bejelentették (Áfa tv. 348. )
• Áfa bevallástervezetek NAV általi elkészítése (eÁfa)
• vonatkozó törvényi előírások felfüggesztésre, a veszélyhelyzetet követően hatályon kívül helyezésre kerülnek (613/2021. Korm. rendelet, 2021. évi CXXX. törvény)
• csak a rendszer éles indulása tolódik, a fejlesztés tovább folytatódik!
• az Online Számla és online pénztárgép adatok visszamutatásra kerültek és letölthetővé váltak
• cél: az adóhatósági szolgáltatások körének további bővítése, a vállalkozások adminisztratív terheit érdemben csökkentő megoldások kidolgozása
• Fordított áfa fenntartása
• június 30-át követően is fordítottan adózik egyes mezőgazdasági termékek értékesítése (Áfa tv. 6/A melléklet), egyes acélipari termékek értékesítése (Áfa tv. 6/B melléklet), az üvegházhatású gáz kibocsátási egység átruházása
• jogszabályi háttér: 613/2021. Korm. rendelet, 2021. évi CXXX. törvény (e szabályok a veszélyhelyzet megszűnésekor törvényi szintre emelkednek, integrálódva az Áfa tv-be).
• DEROGÁCIÓK meghosszabbítása
• személygépkocsi bérletre vonatkozó ún. diktált 50%-os levonási hányad 2024. december 31-ig tovább alkalmazható
• ún. fizetésképtelen helyzetben levő adóalany által teljesített ügyletek esetén a fordított adózás 2024. december 31-ig tovább alkalmazható
• az alanyi adómentesség értékhatára 12 millió forint maradhat 2024. december 31-ig
• Jogharmonizációs célú változások
• COVID-19 világjárvánnyal összefüggő beszerzések adó alóli mentesítése
• uniós közös biztonság- és védelempolitikai célhoz kapcsolódó adómentesség