1. Aktuális számviteli kérdések (8*45 perc)
1.1. Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.)
Korm. rendelet, az államháztartásban felmerülő egyes
gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási
módjáról szóló 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet
módosítása, és a kormányzati funkciók és államháztartási
szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 15/2019. (XII. 7.)
PM rendelet (2*45 perc)
1.1.1. Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletet
(a továbbiakban: Áhsz.) módosító jogszabályok
 egyes foglalkoztatási és pénzügyi tárgyú, valamint a nemzeti vagyon kezeléséért
felelős tárca nélküli miniszter feladatkörét érintő egyes kormányrendeleteknek a
kormányzati igazgatásról szóló törvénnyel összefüggő módosításáról szóló 47/2019.
(III. 12.) Korm. rendelet,
Hatálybalépés: 2019. március 13.
 az idegenrendészeti szerv kijelöléséről és hatásköréről szóló 126/2019. (V. 30.) Korm.
rendelet,
Hatálybalépés: 2019. július 1.
 egyes kormányrendeleteknek a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének
megalapozásával összefüggő módosításáról szóló 282/2019. (XI. 27.) Korm. rendelet,
Hatálybalépés: lépcsőzetes 2019. november 28., 2020. január 1.
 egyes kormányrendeleteknek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és a
kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosításával összefüggő
módosításáról szóló 340/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet.
Államháztartási szakterület
A) 2019. évtől alkalmazandó változások
A beszámolásra vonatkozó szabályok
 pénztárhiány kivételként kezelése a más különféle egyéb ráfordítások között [Áhsz.
26. § (11a) bekezdés b) pontja],
 új rendelkezés arról, ha az éves költségvetési beszámoló adatai nem felelnek meg az
államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 36. § (1)
bekezdésében meghatározott gazdálkodási szabálynak [Áhsz. 35. § kiegészítése a (3a)
bekezdése].
Költségvetési könyvvezetés
 pontosítás a központosított illetményszámfejtés körébe tartozó közfoglalkoztatással
érintett helyi önkormányzatok számviteli elszámolásában [Áhsz. 44. § (4) bekezdése].
Hibák javítása
 a mérlegfordulónapot követő évben az éves költségvetési beszámoló, és ezzel
összefüggésben az Áhsz 54/A. § (3) bekezdés szerinti nyilvántartási számlákat érintő
hibák javításával kapcsolatos rendelkezés pontosítása [Áhsz. 54/A. § (5) bekezdés c)
pontja].
Átmeneti rendelkezés
 zárási feladatok során egyszeri technikai elszámolás előírása a 2016. január 1-je előtt
keletkezett és azóta a mérlegben kimutatott adott és kapott előlegek általános forgalmi
adójával kapcsolatosan [Áhsz. 56. § (2) bekezdése].
Mellékletek módosítása
 a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) beszámolási és könyvvezetési
körébe tartozó központi kezelésű előirányzatok körének kiegészítése [Áhsz. 1.
melléklete],
 kiegészítő, tájékoztató adatok [Áhsz. 10. melléklet 44. és 45. pontja, valamint 46-48.
pontja],
Államháztartási szakterület
 rovatrend módosítás: változás a K1101., K123., K337., K48., K512. kiadási és a B411.
bevételi rovatok tartalmi leírásában [Áhsz. 15. melléklete],
 kötelező egyezőségek kiegészítése [Áhsz. 17. melléklet 1. pont a) alpontja].
B) 2020. január 1-jétől alkalmazandó változások
Mérleg
 az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések körének kibővítése [Áhsz.
18. § (5) bekezdése].
Költségvetési könyvvezetés
 a bevételt beszedő, kifizetést teljesítő szervezet elszámolásával kapcsolatos feladatok
kiegészítése [Áhsz. 43. § (15) bekezdése].
Pénzügyi könyvvezetés
 megszűnő költségvetési szervre, társulásra, nemzetiségi önkormányzatra vonatkozó,
aktív-passzív időbeli elhatárolással kapcsolatos rendelkezés hatályon kívül helyezése
[Áhsz. 49/B. § (1) bekezdése].
Átmeneti rendelkezések
 az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm.
rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 32. § (6) bekezdésében előírt adatszolgáltatásról szóló,
rovatrenddel kapcsolatos rendelkezés hatályvesztése [Áhsz. 56. § (1) bekezdése].
Mellékletek módosítása
 a Kincstár beszámolási és könyvvezetési körébe tartozó központi kezelésű
előirányzatok körének módosítása [Áhsz. 1. melléklete],
 az analitikus nyilvántartó helyek felsorolásának változása [Áhsz. 2. melléklete],
 az egységes rovatrendben [Áhsz. 15. melléklete]:
- a K44. rovat kiegészül a „j) a gyermekek otthongondozási díját [Szoctv. 38. §]”
ponttal, továbbá az i) és h) pont pontosítása,
Államháztartási szakterület
- a B113. rovat megbontásra kerül „B1131. Települési önkormányzatok egyes
szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása”, és „B1132. Települési
önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása”,
- hatályvesztő rendelkezések: a B312. rovat „c) a pénzügyi szervezetek
különadóját” pontja, B351. rovat „j) az egyszerűsített vállalkozói adót” pontja,
 az egységes számlatükörben a 09113. Települési önkormányzatok szociális,
gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatainak támogatása nyilvántartási számlák
kiegészítése a B113. rovat alábontása miatt [Áhsz. 16. melléklete],
 a kötelező egyezőségeknél a 3511. könyvviteli számla egyenlegével való egyezőség
kiegészítése a 0911313. és a 0911323. nyilvántartási számlákkal [Áhsz. 17.
melléklete].
Egyéb pontosítások, módosítások
 a Miniszterelnöki Kormányiroda átszervezése miatti módosítások [Áhsz. 2. § új (5)
bekezdése, a 31. § új (4) és (5) bekezdése, a 32. § új (5)–(7) bekezdése, és a 33. § új
(4) bekezdése].
1.1.2. Az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események
kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX. 19.) NGM rendeletet módosító
jogszabály
 az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező
elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet (a továbbiakban: NGM
rendelet) módosításáról szóló 16/2019. (XII. 7.) PM rendelet.
Hatálybalépés: lépcsős 2019. december 8., 2020. január 1. és 2020. augusztus 31.
Változások
 az NGM rendelet új 4. §-a az Áhsz. 56. § (2) bekezdésével összhangban,
 1. melléklet III. Fejezet, Növekedések rész M) alcím 4. pontjának módosítása,
 1. melléklet VIII. Fejezet, F) alcím címében és 12. pontjában szövegrészek
módosítása,
Államháztartási szakterület
 1. melléklet VIII. Fejezet, G) alcímmel egészül ki,
 1. melléklet X. Fejezet, D) alcím cseréje,
 1. melléklet X. Fejezet, E) alcím 4. és 5. pontjában szövegrészek módosítása,
 1. melléklet XV. Fejezet módosítása az Áhsz. 49/B. § (1) bekezdésének hatályon kívül
helyezésével összhangban.
1.1.3. A kormányzati funkciók és államháztartási szakágazatok osztályozási
rendjéről szóló 15/2019. (XII. 7.) PM rendelet
Hatálybalépés: 2020. január 1.
A hatálybalépéssel egy időben hatályát veszti a kormányzati funkciók, államháztartási
szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 68/2013. (XII. 29.) NGM rendelet
(a továbbiakban: rendelet)
 a rendelet 1-2. melléklete az alábbiak szerint módosul:
- a szakfeladat rendre vonatkozó előírások törlése,
- a 018030 Támogatási célú finanszírozási műveletek kormányzati funkció és a
900090 Vállalkozási tevékenységek kiadásai és bevételei kormányzati
funkciók tartalmi leírásainak pontosítása,
- a 900060 Forgatási és befektetési célú finanszírozási műveletek kormányzati
funkció tartalmának kiegészítése,
 összhang megteremtése a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 1. számú
melléklet p) pontja hatályon kívül helyezése miatt a 910110 Közművelődési
intézmények tevékenysége szakágazat tartalmi megfelelésével a közművelődési
intézmények tekintetében (rendelet 3. melléklete),
 a hatálybalépésekor már létező költségvetési szervek alapító okiratának módosítására
vonatkozó előírások.
Konzultáció
Államháztartási szakterület
1.2. Költségvetési számvitel az elméletben és a
gyakorlatban (6*45 perc)
1.2.1. A költségvetési számvitel bevezetésének céljai
 az előirányzatok, a követelések, kötelezettségvállalások és ezek teljesítésének
folyamatos mérése, a zárszámadás alátámasztása,
 a költségvetési tervezéshez adatok szolgáltatása (következő évi determinációk),
 helyben meghozandó döntések alátámasztása (pl. kötelezettségvállalásnál
fedezetvizsgálat),
 a zárszámadás alátámasztása hiteles, zárt rendszerű adatokkal.
1.2.2. Könyvvezetés módja a költségvetési számvitelben
 a kettős könyvvitel szabályai szerint,
 a gazdasági események valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető
nyilvántartása,
 költségvetési év végével le kell zárni (kivéve: megszűnés),
 egységes rovatrend alapján,
 az egyes rovatok tartalmának leírását a 15. melléklet tartalmazza,
 az elszámolás a 0-ás számlaosztályban történik kettős könyvvitellel,
 valamennyi rovat egy számlát képez, amely tovább tagolódik (05. és 09.
számlacsoport):
- az előirányzatok nyilvántartására szolgáló nyilvántartási számlára (1-es végű),
- a követelések, kötelezettségek, más fizetési kötelezettségek nyilvántartására
szolgáló állományi számlára (2-es végű),
- a teljesítés forgalmi számlára (3-es végű),
 a kettős könyvvitel ellenszámlák használatával történik, amelyek információt adnak:
- követelés, kötelezettségvállalás esetén annak esedékességéről, időbeliségéről
(költségvetési évben vagy azon túl esedékes),
- teljesítés esetén annak tevékenység és funkcionális osztályozás szerinti
besorolásáról,
Államháztartási szakterület
- függő és biztos (jövőbeni) követelésekről, függő kötelezettségekről.
1.2.3. Előirányzatok nyilvántartása
 bevételi és kiadási előirányzatok nyilvántartása a 001. ellenszámlával szemben
(eredeti, módosítás, átcsoportosítás, zárolás, törlés):
- K513. Tartalékok rovathoz csak egy nyilvántartási számla tartozik (055131.
Tartalékok előirányzata),
- kiadási előirányzat növekedés (növelő módosítás, átcsoportosítás) T oldalon,
csökkenés (csökkentő módosítás, átcsoportosítás, zárolás, törlés) K oldalon,
- bevételi előirányzat növekedés (növelő módosítás, átcsoportosítás) K oldalon,
csökkenés (csökkentő módosítás, átcsoportosítás, zárolás, törlés) T oldalon,
 az előirányzatok számviteli elszámolásának bemutatása gyakorlati példákon keresztül.
1.2.4. Követelések nyilvántartása és teljesítésének elszámolása
 követelések nyilvántartása nyilvántartási számlákon a 004. ellenszámlával szemben
(növekedés, csökkenés – teljesítés kivételével):
- növekedés (pl. előírás, vásárlás, átvétel, elszámolt értékvesztés visszaírása,
árfolyamnyereség miatti növekedés) T oldalon,
- csökkenés (behajthatatlanná válás, értékesítés, átadás, elengedés, elszámolt
értékvesztés, árfolyamveszteség miatti csökkenés) K oldalon, a növekedések
fordítottjaként,
- az Szt. szerinti biztos (jövőbeni) követelések kezelése,
 bevételeknél a 09. számlacsoport 3-as végződésű nyilvántartási számláin K oldalon a
005. Bevételek nyilvántartási ellenszámlával szemben (pl. T005 – K094113),
 teljesítés esetén annak tevékenység és funkcionális osztályozás szerinti besorolása
(kormányzati funkciók szerint),
 teljesítéssel egyidejűleg nyilvántartásba kerülő követelések köre [az Áhsz. 43. § (13)
bekezdés b) pontja],
 teljesítést csak a költségvetési évben esedékes követelésekre lehet könyvelni,
Államháztartási szakterület
 ha korábban azt a költségvetési évet követően esedékes követelésként tartották
nyilván, a teljesítéskor át kell vezetni a költségvetési évben esedékes követelések közé
[Áhsz. 43. § (12) bekezdése],
 behajthatatlan követelések nyilvántartása,
 külföldi pénzértékre szóló követelések nyilvántartásba vétele, év végi értékelése,
 követelések számviteli elszámolása gyakorlati példákon keresztül különösen az alábbi
esetekre:
- követelések év végi értékelése,
- követelések értékesítése,
- elengedése,
- értékvesztés elszámolása.
1.2.5. A kötelezettségvállalás szabályrendszere
 a kötelezettségvállalásra vonatozó szabályok az Áht. és az Ávr. szerint,
 más fizetési kötelezettségek fogalma, esetei, nyilvántartásának szabályai,
 a kötelezettségvállalások sajátos esetei (közbeszerzési eljárások, pályázati kiírások,
garancia),
 függő kötelezettségek, biztos (jövőbeni) kötelezettségek kezelésének azonossága és
eltérései,
 a kötelezettségvállalások értékének meghatározása,
 a kötelezettségvállalások időbeli ütemezése, a határozatlan idejű vagy költségvetési
évet követő június 30-át követően is fennálló kötelezettségvállalások megosztása,
 a kötelezettségvállalással terhelt maradvány megállapítására vonatkozó szabályok,
 kötelezettségvállalással terhelt maradványt alkotó kötelezettségvállalásokat tárgyévi
esedékességűeknek kell tekinteni,
 a kötelezettségvállalások korlátai,
 a kötelezettségvállalás kontrollja: pénzügyi ellenjegyzés.
Államháztartási szakterület
A szabályrendszert bemutató elméleti összefoglalást kérjük gyakorlati példákon keresztül
is bemutatni!
1.2.6. Kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartása
 a kötelezettségvállalás csoportosítása esedékesség szerint: költségvetési évben
esedékes és költségvetési évet követően esedékes kötelezettségvállalások
nyilvántartásba vételének szabályai,
- költségvetési évben esedékes követelés, kötelezettségvállalás, más fizetési
kötelezettség: a teljesítés határnapja vagy a teljesítésére rendelkezésre álló
határidő kezdő napja a tárgyévre esik,
- költségvetési évet követő években esedékes követelés, kötelezettségvállalás, más
fizetési kötelezettség: az előző ponton kívüli esetek,
- több éves vagy határozatlan időtartamú ügyletek esetén annak összegét meg kell
osztani a költségvetési évben esedékes és a költségvetési évet követően esedékes
tételek között,
 a kötelezettségvállalás csoportosítása végleges és nem végleges besorolás szerint,
 a végleges és nem végleges kötelezettségvállalások számviteli elszámolása,
kapcsolódó ellenszámlák bemutatása,
 a kötelezettségvállalások és azok kapcsolata a kötelezettségekkel (költségvetési és
pénzügyi számvitel összefüggése),
 kötelezettségvállalások átvállalásának, elengedésének számviteli elszámolása,
 kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nem véglegesből véglegessé történő
átsorolásának elszámolása átvezetés 0022. ellenszámlára – kivételek [Áhsz. 43. § (6)
bekezdés],
 nyilvántartásba még nem vett kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó teljesítés (pl.
kisösszegű) nyilvántartásba vételéhez kötelező a kötelezettségvállalás elszámolása is a
teljesítéssel egyidejűleg,
 jellegük okán a K913. és a K915. rovatokhoz kapcsolódó elszámolásokat kizárólag a
teljesítéssel egyidejűleg lehet könyvelni [Áhsz. 43. § (13) bekezdés],
Államháztartási szakterület
 kötelezettségvállaláshoz nem kapcsolódó teljesítés nyilvántartásba vételéhez kötelező
a kötelezettségvállalás elszámolása is (teljesítéssel egyidejűleg),
 a külföldi pénzértékre szóló kötelezettségvállalások nyilvántartásba vétele, év végi
értékelése,
 a kötelezettségvállalások számviteli elszámolásának bemutatása gyakorlati példákon
keresztül, különösen az alábbi esetekre:
- a mérlegkészítés időpontjáig beérkező számlák nyilvántartásba vételének
esetei,
- külföldi pénzértékre szóló kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek
év végi értékelése,
- átvállalás, elengedés, realizált árfolyamkülönbözet.
1.2.7. A kötelezettségvállalások és a kötelezettségek adatszolgáltatásokban
történő megjelenítése
 a kötelezettségvállalások és a kötelezettségek megjelenése a mérlegjelentés és az
időközi költségvetési jelentés egyes oszlopaiban,
 a kötelezettségek kimutatása a mérlegben, a kötelezettségek bekerülési értéke, a
kapcsolódó Áhsz. 17. melléklet szerinti kötelező egyezőségek,
 a kötelezettségvállalások és a követelés jellegű sajátos elszámolások kapcsolata.
1.2.8. Kötelezettségvállalások teljesítésének nyilvántartása, elszámolása
 teljesítés esetén annak tevékenység és funkcionális osztályozás szerinti besorolása
(kormányzati funkciók szerint),
 kiadásoknál a 05. számlacsoport 3-as végződésű nyilvántartási számláin T oldalon a
003. Kiadások nyilvántartási ellenszámlával szemben (pl. T0523 – K003),
 A kötelezettségvállalások teljesítése számviteli elszámolásának bemutatása gyakorlati
példákon keresztül, különösen az alábbi esetekre:
- személyi juttatásokkal és a kapcsolódó közterhekkel kapcsolatos elszámolások,
- támogatás nyújtás esetei és azok számviteli elszámolása,
Államháztartási szakterület
- üzemeltetéssel kapcsolatos kiadások számviteli elszámolása,
- vásárolt készletekkel kapcsolatos elszámolások.
1.2.9. A költségvetési számvitel jelentősége és szerepe az államháztartási
számvitel rendszerében
 a kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, követelések és a teljesítések
könyvelése – bár technikáját tekintve kettős – elveit tekintve inkább egyszeres,
naplószerű könyvelésre hasonlít,
 teljesítést nem a kötelezettségvállalással, más fizetési kötelezettséggel vagy
követeléssel szemben kell könyvelni, így az állományi számlák év közben
tartalmazzák a már teljesített kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket,
befolyt, követeléseket is (ezek kivezetése az év végi zárás során történik),
 teljesítést állományi adat nélkül nem lehet könyvelni, így legkésőbb a teljesítéskor el
kell számolni a kötelezettségvállalást, más fizetési kötelezettséget (pl. kisösszegű
kötelezettségvállalások) vagy követelést.
Konzultáció
Államháztartási szakterület

2. Számvitelt érintő egyéb jogszabályi környezet változásai (4*45 perc)
2.1. Az államháztartáshoz kapcsolódó jogi szabályozás változása (2*45 perc)
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.)
módosításáról szóló törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló
368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) módosításai
A költségvetési szerv alapítása, irányítása, felügyelete, szervezete, működése
és képviselete
 a Kormány vagy a miniszterelnök irányítása alá tartozó költségvetési szerv gazdasági
szervezeti feladatainak ellátásával kapcsolatos módosítás [Áht. 10. § (4c) bekezdése],
valamint az Ávr. 9. § (5) bekezdés c) pontja és (5b) bekezdése].
Kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés
 több év, vagy költségvetési éven túli év előirányzatát terhelő kötelezettségvállalás
szabályainak módosítása és pontosítása [Áht. 36. § (4)-(4a) bekezdése, valamint az (5)
bekezdés hatályon kívül helyezése, és az Ávr. 46. § (1) és (2) bekezdése],
 a Kormány egyedi határozatához kötött szabad előirányzatot meghaladó mértékű
kötelezettségvállalás szabályának pontosítása [Áht. 36. § (2) bekezdése],
 a törvényben vagy kormányrendeletben kijelölt költségvetési szerv alkalmazásában
álló személy kötelezettségvállalási joggal való írásbeli felruházása [Ávr. 52. § (4)
bekezdése],
 a kötelezettséget vállaló szerv vezetője által a pénzügyi teljesítésre való utasításadásra
vonatkozó szabályok pontosítása [Ávr. 54. § (4) bekezdése],
 a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékra vonatkozó változások
[Ávr. 47. § hatályon kívül helyezése].
Költségvetési felügyelő
Államháztartási szakterület
 költségvetési felügyelő jogállására vonatkozó szabályok kiegészítése [Áht. 39. § (5) és
(6) bekezdése].
A Magyar Államkincstár által vezetett számlák
 a kincstár által vezetett fizetési számlavezetés, valamint a kincstári körön kívüli
számlatulajdonos kincstárban történő számlavezetési kötelezettség alóli felmentésre
vonatkozó szabályok változásai [Áht. 79. § (2a) és (4a) bekezdése, valamint az Ávr.
124. § (3) bekezdése].
A támogatások
 a költségvetési támogatás fogalma alóli kivételszabályok módosítása [Áht. 1. § 14.
pont n) alpontja],
 a támogatás jogosulatlan felhasználása esetén a Kincstár a támogatás összegének
jogosulatlansággal érintett részének visszafizetése során történő mérlegelés kizárása
[Áht. 54. § (1b) bekezdése és 60/A. § (1a) bekezdése],
 a Kormány egyedi döntése alapján nyújtott költségvetési támogatásokra vonatkozó
szabályok módosítása [Ávr. 101/A. § (5), (13) és 14) bekezdése valamint 7.
melléklete].
A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak
támogatása
 az önellenőrzési kérelem benyújtása feltételeinek módosítása [Ávr. 108/A. § (3)
bekezdése].
Az államháztartás önkormányzati alrendszerének finanszírozási rendje
 a gépjárműadó megosztása és ellenőrzésére vonatkozó szabályok módosítása [Áht.
83. § (4) bekezdése, valamint Ávr. 144/A. §-a].
Maradványelszámolás
 az uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatások nyújtására szolgáló fejezeti
kezelésű előirányzatokra vonatkozó maradványszabályok [Áht. 86. § (2) és (6)
bekezdése],
 a kötelezettségvállalással terhelt maradványok körének kiegészítése, pontosítása [Ávr.
150. § (1) bekezdése],
Államháztartási szakterület
 költségvetési maradványok elszámolásának és felhasználásának szabályainak
módosítása [Ávr. 152. §],
 a kifizetések elhúzódása és a pénzügyi teljesítés fogalmainak jogszabályi szinten
történő rögzítése [Ávr. 1. § 4a. és 5a. pontja],
 a 2018. december 31-e előtt vállalt kötelezettségek költségvetési maradványainak
jogszabályi szinten történő rendezése [Ávr. 177. § (5) bekezdése],
 átmeneti időszakra vonatkozó szabályok [Ávr. 177. § (2)–(4) bekezdése].
Törzskönyvi nyilvántartás
 az átalakítással érintett költségvetési szerv nyilvántartásból való törlése, vagy alapító
okiratának módosítása, a jogutód költségvetési szerv bejegyzése, alapító okiratának
módosítása esetén a törzskönyvi nyilvántartás vezetésére irányuló eljárás ügyintézési
határideje kezdő napja számításának meghatározása [Áht. 104. § (4) bekezdése],
 a bírságolási szabályok módosítása [Áht. 105/B. §-a, valamint Ávr. 167/H. § (2)
bekezdése],
 a törzskönyvi nyilvántartás adatállományának módosítása [Ávr. 167/A. §-a],
 a társulási tanács, a közgyűlés, a képviselő-testület, a térségi fejlesztési tanács,
valamint az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek
döntésen, jogszabályváltozáson alapuló adatváltozásainak benyújtására irányadó
szabályok módosítása [Ávr. 167/A. § (5) bekezdése],
 a bejegyzési kérelemhez csatolandó okiratok és dokumentumok körének pontosítása
[Ávr. 167/E. §-a].
Adatszolgáltatási kötelezettségek
 az adatszolgáltatási kötelezettség nem vagy késedelmes teljesítésére vonatkozó
szabály módosítása [Áht. 108. § (3) bekezdés b) pontja],
 a helyi önkormányzattal szemben fennálló bírság elengedésére irányuló szabály
módosítása [Áht. 108. § (8) bekezdésének hatályon kívül helyezése],
 az időközi költségvetési jelentésre vonatkozó szabályok módosítása [Ávr. 169. § (5)
bekezdése].
Konzultáció
Államháztartási szakterület
2.2. Adózáshoz kapcsolódó jogi szabályozás
változása (2*45 perc)
Az adóigazgatási eljáráshoz kapcsolódó jogi szabályozás változása
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény
 jogutódlás egyéni céggé alakuló egyéni vállalkozó esetén [az adóigazgatási
rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 12. § (3) bekezdés]
 állandó meghatalmazások bejelentése, meghatalmazás benyújtása helyi iparűzési adó
ügyek vitelére [Air. 15. §]
 a túlfizetés átvezetéséről szóló végzés jogorvoslata [Air. 122. § (3) bekezdés]
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
 a társadalombiztosítás új rendszere: új járulék fogalom, a havi adó- és járulékbevallás
tartalmának változása, új adatszolgáltatás a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni
vállalkozó által a személyi jövedelemadó-bevallásban bevallott nyugdíjjárulék alapjára
és összegére vonatkozóan, a kapcsolódó járulékfizetés átstrukturálása [az adózás
rendjéről szóló 2017. évi Cl. törvény (a továbbiakban: Art.) 7. § 25. pont, Art. 50. §
(2) bekezdés 9-11. és 32. pont, Art. 131. § (5) bekezdés, Art. 3. melléklet I/4. pont]
 hatósági átvezetés [Art. 74/A. §]
 csoportos társasági adóalanyiság: a tevékenységét év közben kezdő adóalany
csoporttagságának keletkezési időpontja, a csoporttagság megszűnésének hivatalbóli
megállapítása [Art. 114/B. § (2) bekezdés, 114/C. §]
 a nagy összegű adóhiánnyal és adótartozással rendelkező adózók adatainak lekérdezési
lehetősége [Art. 264/A. §]
 tájékoztatás adókötelezettség teljesítésének megkerüléséről [Art. 267. § (1)-(2)
bekezdés]
 elektronikus keresetkimutatás [Art. 131. § (24) bekezdés]
 a lakáscélú állami támogatást igénylő személyekkel kapcsolatos adatszolgáltatás [Art.
131. § (9b) bekezdés]
Államháztartási szakterület
Az adóhatóság által foganatosítható végrehajtási eljárásokról szóló 2017.
évi CLIII. törvény
 a kötelezettségek és a befizetések nyilvántartása és elszámolása: a bűnügyi
követelések kielégítésének elsőbbsége [Az adóhatóság által foganatosítandó
végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) 13. §
(2) bekezdés]
 ideiglenesen eredménytelen végrehajtással érintett tartozások kifejezés bevezetése a
„behajthatatlan követelés” fordulat helyett [Avt. 20-21. §]
 a közfoglalkoztatáshoz használt ingóságok és ingatlanok végrehajtását érintő
módosítás [Avt. 58. § (1) bekezdés, Avt. 59. § (5) bekezdés]
 bűnügyi zárral, elkobzással, illetve végrehajtással érintett ingatlanok értékesítését
érintő módosítás [Avt. 59. § (6)-(8) bekezdés]
 a végrehajtást megelőző alapeljárást lefolytató, végrehajtható okiratot kiállító,
szaktudással rendelkező szerv aktív közreműködésének biztosítása az általános
közigazgatási rendtartás szerint hozott döntésen alapuló meghatározott cselekmény
végrehajtása [Avt. 122. § (7)-(8) bekezdés]
 a törvényszéki végrehajtás átvétele az adóhatóság által [Avt. 29. § (1) bekezdés,
125/A–125/H. §, 131/A. §]
A személyi jövedelemadózás és a társadalombiztosítási alapok javára fizetendő
közterhek változásai
A személyi jövedelemadózás változásai
 az ún. 85 százalékos szabály
 a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
- A kedvezmény érvényesítésére jogosultak
- A jogosultsági időszak
- A kedvezmény szempontjából figyelembe vehető jövedelmek köre
- A kedvezmény érvényesítése
- Átmeneti rendelkezés
Államháztartási szakterület
Járulékszabályozás
 2020. január 1-jétől 7710 forintra emelkedik az egészségügyi szolgáltatási járulék havi
összege
 új járulékszabályozás 2020. július 1-től
- egységes járulék: társadalombiztosítási járulék
- egyes ellátásokra: nyugdíjjárulék
- minden, nyugdíj mellett végzett kereső tevékenység járulékmentes (és szochó
sincs)
- egységes járulék a megbízási jogviszonyra, őstermelői jogviszonyra,
felszolgálási díjra
- minimum járulékalap előírása munkaviszony esetén (a szochónak is ez az alapja)
- eü. szolg. járulék: adóhatóság hivatalból írja elő, meg nem fizetése esetén nem
jár ingyenes ellátás
- megállapodás: előzetes egészségügyi állapot felmérés
- tartós kiküldetés: alap az előz év júliusi nemzetgazdasági átlagkereset
- egyéni vállalkozó: minimum járulékalap a minimálbér
Szociális hozzájárulási adó
 adómérték, kedvezmény mérték
Közvetett adózás szabályainak változása
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosításai
Eva kivezetésével összefüggő változások
 áfa alannyá válás
 nyilatkozattétel különös adózási mód alkalmazásáról
Behajthatatlan követelések utáni utólagos adóalap-csökkentés
 fogalom
 feltételek
 az adóst érintő utólagos korrekció
Államháztartási szakterület
 hatálybalépés, alkalmazás
Közösségen belüli adómentes termékértékesítés
 adómentességi feltételek változása
Kereskedelemi szálláshely-szolgáltatás adókulcsa
 18% helyett 5% áfa (+a turizmusfejlesztési hozzájárulás)
Utazásszervezési szolgáltatás adózása
 önálló pozíciószámon alapuló módszer megszűnése
Egyéb oktatás fogalmának változása
 okok: a szakképzés rendszerének átalakulása
Különös adóvisszatérítés
 az adósemlegesség elve szerint visszajáró, de törvényi előírás hiányában gyakorlatilag
le nem vonható áfa visszatérítése
Áfa bevallás-tervezetek NAV általi kiajánlása érdekében tett intézkedések
 számlaszintű adatszolgáltatással érintett kör bővítése (2 lépcső: 2020. július 1. és 2021.
január 1.)
 számlázási határidő 15 napról 8 napra csökken (2020. július 1.)
 egyes, eddig csak számviteli bizonylattal kísért (áfamentes) ügyletekre a számla- és
nyugtaadási kötelezettség kiterjesztése (2020. július 1.)