ONLINE Mérlegképes továbbképzés (Vállalkozási + Államháztartási szakterület) - Tematika


Vállalkozási szakterület

Munkába járás, Hivatali vagy üzleti út, Belföldi-, és külföldi kiküldetés
(4 tanóra)
 
Előadó: Horváth Józsefné

Témakörök:
1,Munkábajárás
2,A hivatali/üzleti út
3,A kiküldetés
 

Munkába járás – 29 perc

  • Jogszabályi háttér
  • Munkába járás - Az utazással kapcsolatos költségtérítés részletszabályait a 39/2010 (II.26.) Kormányrendelet rögzíti
  • A munkába járás költségtérítésének szabályainak változásai (2023. január 28-tól) A 16/2023. (I.27.) Kormányrendelet (Rendelet) szerint
  • Hazautazás költségtérítése - Mekkora összeg lehet a hazautazás költségtérítése
  • Hazautazás költségtérítése a kötelező mérték fölött
  • Feladatellátási helyek közötti közlekedés költségtérítése
  • Csoportos személyszállítás
  • Hazautazás - 2024 évi változások

 

Hivatali/üzleti út – 21 perc

  • A hivatali, üzleti út meghatározása (magyar külföldön, külföldi belföldön)
  • Hivatali, üzleti utazás - SZJA tv. 3 §. 10. pontja alapján  
  • Jellemzően előforduló költségek
  • Szállásköltség - Szja tv. 7. § (1) bekezdés q) pontja alapján.
  • Utazási költség - Szja tv. 7. § (1) bekezdés q) pontja alapján.
  • Utazási költség-gépjármű elszámolás (fő és járulékos költségek pl. biztosítás, tranzit, autópálya használat, amortizáció)
  • Étkezés - Szja tv. 70. § (1) bekezdés a) pontja alapján. (üzleti és magáncélú)
  • Egyéb költségek - Szja tv. 70. § (1) bekezdés a) pont alapján.

 

Kiküldetés I. – 23 perc

  • A kiküldetés fogalma
  • Kiküldetés fogalma szja tv. szerint 2021
  • Kiküldetés: Munkavállalónak
  • Mit kell figyelembe venni a kiküldetésből hazatérő dolgozó által kifizetett összegek elszámolásakor - Az szja-törvény szerinti kategóriák
  • A költségtérítés elszámolási formái
  • Utazás esetén
  • Szállás esetében
  • Tömegközlekedés esetén
  • Saját gépjármű esetén
  • Étkezés esetén
  • Egyéb kiadások eseteén

 

Kiküldetés II. – 21 perc

  • Adókötelezettség figyelembevétele esetén
  • Üzleti utazáson felmerült étkezés esetén
  • Belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban résztvevők napidíja (Magyar Közlöny 2023. 45. számában a Kormány 96/2023. (III. 29.) Korm. rendelet alapján)
  • Példa: A kiküldetésben töltött idők megállapítása

 

Kiküldetés III. – 33 perc

  • Költségtérítés elszámolási formái
  • Nem kötelezhetők a kiküldetésre (személyi korlátok) – kivétel, ha hozzájárultaknak
  • Kiküldetési rendelvény: Szja tv 3§ 83. alapján.
  • Milyen jogviszonyok esetén alkalmazható a kiküldetési rendelvény

 

Kiküldetés IV. – 28 perc

  • Külföldi kiküldetés - Szja tv.3.§.12. /2021 alapján.
  • Külszolgálat fogalma
  • A külföldi kiküldetések során alkalmazandó kiküldetési (posting) irányelv
  • Külföldi kiküldetések tekintetében két dologra kell feltétlen oda figyelni: rövid távú kiküldetés esetén és hosszabb távú kiküldetés esetén
  • Külföldi kiküldetés napidíjának adómentes része
  • Külföldi napidíj árfolyama - Szja törvény 6. § (4) bekezdése szerint
  • Önálló tevékenység esetén, ha nincs kifizető

Kiküldetés VI. – 28 perc

  • Egyéb kiküldetési esetek
  • Oktatási célú kiküldetés esetén - az Mt. 51. § előírása alapján
  • Vállalati oktatás,csapatépítő tréning (meeting) esetén: Utazás, szállás
  • Konferencián, kiállításon való kiküldetés esetén
  • Gépjárművek üzemeltetési költségei
  • Kifizető érdekében használt járművek költségelszámolása - Költségtérítés útnyilvántartás alapján
  • Nem saját tulajdonban lévő járművek esetén elszámolható költségek
  • A kiküldetésekhez kapcsolódó költségek és azok elszámolása
  • Példa1/Üzleti úthoz
  • Példa2
  • Példa3
  • Példa4
 

 

 Államháztartási szakterület

Könyvviteli szolgáltatást végzők kötelező továbbképzésének tematikája 2024.
Költségvetési szervnél foglalkoztatott mérlegképes könyvelők számára - (12 kredit)

 

1.     Aktuális számviteli kérdések     (8*45 perc)

1.1.    Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet, módosítása és a mérlegképes könyvelői, az adótanácsadói és az okleveles adószakértői szabályozott szakmák hatósági képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 607/2023. (XII. 22.) Korm. rendelet ismertetése (1*45 perc)

1.1.1.     Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Áhsz.) módosító jogszabályok
  • az államháztartási és pénzügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 95/2023. (III. 29.) Korm. rendelet

Hatálybalépés: 2023. március 30.

 

  • az egyes kormányrendeleteknek a Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásával összefüggő módosításáról szóló 560/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet

Hatálybalépés: lépcsős 2023. december 17. és 2024. január 1.

 

A)            2023. évtől alkalmazandó változások Mellékletek módosítása
  • a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) beszámolási és könyvvezetési körébe tartozó  központi  kezelésű  előirányzatok  körének  kiegészítése [Áhsz. 1. melléklete],
  • rovatrend módosítás: változás a K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek, K9191. Hosszú lejáratú tulajdonosi kölcsönök kiadásai, K9192. Rövid lejáratú tulajdonosi kölcsönök kiadásai és a Hosszú lejáratú tulajdonosi kölcsönök

 

bevételei, B8192. Rövid lejáratú tulajdonosi kölcsönök bevételei rovatok tartalmi leírásában [Áhsz. 15. melléklete],

B)            2024. január 1-jétől alkalmazandó változások Mellékletek módosítása
  • a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) beszámolási és könyvvezetési körébe tartozó  központi  kezelésű  előirányzatok  körének  kiegészítése [Áhsz. 1. melléklete],
  • az analitikus nyilvántartó helyek felsorolásának változása [Áhsz. melléklete],

 

1.1.2.    A mérlegképes könyvelői, az adótanácsadói és az okleveles adószakértői szabályozott szakmák hatósági képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 607/2023. (XII. 22.) Korm. rendelet

 

  • a mérlegképes könyvelői, az adótanácsadói és az okleveles adószakértői szabályozott szakmák hatósági képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 607/2023. (XII. 22.) Korm. rendelet

Hatálybalépés: 2024. január 1.

 

Szabályozott kérdések
  • akkreditált hatósági képzők,
  • hatósági képzés,
  • akkreditált hatósági vizsgaközpont,
  • a hatósági vizsga,
  • vizsgabizottság,
  • a hatósági képesítést igazoló tanúsítvány,
  • államháztartási mérlegképes könyvelő hatósági képesítés szakmai és vizsgakövetelménye (1. melléklet, 2. pont)

Konzultáció

 

1.2.     Pénzügyi számvitel az elméletben és a gyakorlatban (7*45 perc)

1.2.1.     A pénzügyi számvitel célja

a vagyon és annak összetétele, a tevékenység eredménye valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartása, a beszámoló megbízható és valós összképet mutató elkészítésének biztosítása.

1.2.2.     Könyvvezetés módja a pénzügyi számvitelben
  • egységes számlakeret alkalmazása,
  • elszámolás az 1-9-es számlaosztályokban,
  • adatszolgáltatási kötelezettségek    alátámasztására    könyvviteli                              számlák               további tagolásával, vagy
  • könyvviteli számlákhoz kapcsolódó részletező nyilvántartással (minimum tartalom az Áhsz. 14. mellékletében),
  • kettős könyvvitel szabályai szerint,
  • a vállalkozások számviteléhez hasonló felépítés,
  • 1-4. számlaosztály: nemzeti vagyonhoz igazodó mérlegszámlák:
    • 1-3. eszköz számlák
    • forrás számlák
  • a mérleg tagolása,
  • 5-9. számlaosztály: eredményszámlák,
  • az eredménykimutatás tagolása,
  • 0 számlaosztály: mérleg szerinti eredményt és saját tőkét nem befolyásoló tételek (01. és 02. számlacsoportok),
  • költségek elszámolása elsődlegesen - költségnemek szerint (5. számlaosztály)
  • a költségek elszámolása másodlagosan (6–7. számlaosztály)
  • beszámoló és időszaki jelentés adatok kiértékelési lehetőségei elemzési módszerekkel (általános mutatószámok).
1.2.3.     Nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök
·       Immateriális javak
  • csoportosítása, mérlegtételei,
  • mérlegtételek tartalma,
  • mérlegtételek bekerülési értéke, értékelése (mérlegfordulónapi mérlegértéke),
  • a mérlegtételek kapcsolata az eredménykimutatással,
  • mérlegtételre ható tipikus gazdasági események,
  • egyes gazdasági esemény bemutatása gyakorlati példákon keresztül,
  • mérlegtételek kapcsolata   a    beszámoló   űrlapokkal,   az                         űrlapok        közötti összefüggések bemutatása,
  • beszámoló és időszaki jelentés adatok kiértékelési lehetőségei elemzési módszerekkel gyakorlati példákon keresztül.
·       Tárgyi eszközök
  • csoportosítása, mérlegtételei,
  • mérlegtételek tartalma,
  • mérlegtételek bekerülési értéke,
  • értékelése (mérlegfordulónapi mérlegértéke),
  • a mérlegtételek kapcsolata az eredménykimutatással,
  • mérlegtételre ható tipikus gazdasági események,
  • egyes gazdasági esemény bemutatása gyakorlati példákon keresztül,
  • mérlegtételek kapcsolata   a    beszámoló   űrlapokkal,   az                         űrlapok        közötti összefüggések bemutatása,
  • beszámoló és időszaki jelentés adatok kiértékelési lehetőségei elemzési módszerekkel gyakorlati példákon keresztül.
·       Befektetett pénzügyi eszközök
  • csoportosítása, mérlegtételei,
  • mérlegtételek tartalma,
  • mérlegtételek bekerülési értéke,
  • értékelése (mérlegfordulónapi mérlegértéke),
  • a mérlegtételek kapcsolata az eredménykimutatással,
  • mérlegtételre ható tipikus gazdasági események,
  • a tartós részesedéseken belül az állami/önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokkal kapcsolatos szabályok és számviteli elszámolása, azon belül
    • besorolásuk,
    • tulajdonosi körük (az államháztartás azon szervezeteinek/szektorainak felsorolása, amelyek tartós részesedést mutathatnak ki a mérlegükben),
    • alapítás/tőkeemelés szabályai      és       államháztartási számviteli elszámolása,
    • tőkeleszállítás/tőkekivonás szabályai és államháztartási                                                                       számviteli elszámolása,
    • a szabályrendszert bemutató elméleti összefoglalást kérjük gyakorlati példákon keresztül is bemutatni.
  • az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9/A. Az állami, valamint önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok állami, valamint önkormányzati feladatellátásának költségvetési szerv által történő átvétele címe szerint az állami, valamint önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok állami, valamint önkormányzati feladatellátásának költségvetési szerv által történő átvételének esetével kapcsolatos részesedéseket érintő számviteli feladatok,
  • mérlegtételek kapcsolata a beszámoló űrlapokkal, az űrlapok közötti összefüggések bemutatása,
  • beszámoló és időszaki jelentés adatok kiértékelési lehetőségei elemzési módszerekkel gyakorlati példákon keresztül.
·       Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök
  • csoportosítása, mérlegtételei,
  • mérlegtételek tartalma,
  • mérlegtételek bekerülési értéke,
  • értékelése (mérlegfordulónapi mérlegértéke),
  • a mérlegtételek kapcsolata az eredménykimutatással,
  • mérlegtételre ható tipikus gazdasági események,
  • mérlegtételek kapcsolata a beszámoló űrlapokkal, az űrlapok közötti összefüggések bemutatása,
  • beszámoló és időszaki jelentés adatok kiértékelési lehetőségei elemzési módszerekkel gyakorlati példákon keresztül.
1.2.4.     Nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök
·       Készletek
  • csoportosítása, mérlegtételei,
  • mérlegtételek tartalma,
  • mérlegtételek bekerülési értéke,
  • értékelése (mérlegfordulónapi mérlegértéke),
  • a mérlegtételek kapcsolata az eredménykimutatással,
  • mérlegtételre ható tipikus gazdasági események,
  • egyes gazdasági esemény bemutatása gyakorlati példákon keresztül, különös tekintettel a követelés fejében átvett készletekkel és a saját termelésű készletekkel kapcsolatos elszámolására,
  • mérlegtételek kapcsolata a beszámoló űrlapokkal, az űrlapok közötti összefüggések bemutatása,
  • beszámoló és időszaki jelentés adatok kiértékelési lehetőségei elemzési módszerekkel gyakorlati példákon keresztül.
·       Értékpapírok
  • csoportosítása, mérlegtételei,
  • mérlegtételek tartalma,
  • mérlegtételek bekerülési értéke,
  • értékelése (mérlegfordulónapi mérlegértéke),
  • a mérlegtételek kapcsolata az eredménykimutatással,
  • mérlegtételre ható tipikus gazdasági események,
  • egyes gazdasági esemény bemutatása gyakorlati példákon keresztül, különös tekintettel a részesedések vonatkozásában a jegyzett tőke változásának számviteli elszámolására,
  • mérlegtételek kapcsolata a beszámoló űrlapokkal, az űrlapok közötti összefüggések bemutatása,
  • beszámoló és időszaki jelentés adatok kiértékelési lehetőségei elemzési módszerekkel gyakorlati példákon keresztül.
1.2.5.     Pénzeszközök
  • csoportosítása, mérlegtételei,
  • mérlegtételek tartalma,
  • mérlegtételek bekerülési értéke,
  • értékelése (mérlegfordulónapi mérlegértéke),
  • a mérlegtételek kapcsolata az a pénzeszköz egyeztetéssel és a maradványlevezetéssel,
  • mérlegtételre ható tipikus gazdasági események,
  • egyes gazdasági események bemutatása gyakorlati példákon keresztül, különös tekintettel a nem forintban nyilvántartott mérlegtételek árfolyam- különbözetének (realizált árfolyam-különbözet és év végi nem realizált árfolyam-különbözet) elszámolására,
  • mérlegtételek kapcsolata a beszámoló űrlapokkal, az űrlapok közötti összefüggések bemutatása,
  • beszámoló és időszaki jelentés adatok kiértékelési lehetőségei elemzési módszerekkel gyakorlati példákon keresztül.
1.2.6.        A beszámolóban szereplő adatok kiértékelése során alkalmazható mutatószámok
  • általános tőkeszerkezeti mutatók (1.2.2.),
  • jövedelmezőség vizsgálata (1.2.2.),
  • hatékonyság elemzése (1.2.2.),
  • immateriális javak elemzése (1.2.3.),
  • tárgyi eszközök elemzése (1.2.3.),
  • befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok elemzése (1.2.3. és2.4.),
  • készletek elemzése (1.2.4.),
  • pénzeszközök elemzése (1.2.5.).

 

Az elemzéshez alkalmazható mutatószámokról példákat a tematika „Példák a beszámolóban szereplő adatok kiértékelése során alkalmazható mutatószámokra” című melléklete tartalmazza.

Konzultáció

 

2.     Számvitelt érintő egyéb jogszabályi környezet változásai (4*45 perc)

2.1.       Az államháztartáshoz kapcsolódó jogi szabá- lyozás változása (2*45 perc)

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) módosításai
  • Központi költségvetés
    • a központi költségvetés Bíróságok fejezetét érintő módosítások [Áht. 6/B. § (2)-(2c) bekezdése],
    • a Beruházási Alap előirányzat és az azzal kapcsolatos hatáskörök átadásával kapcsolatos módosítások [Áht. 21. § (6) és (7) bekezdése, 36. (4h) bekezdése],
    • a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek esetén a Kormány, a nem a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek esetén az Országgyűlés egyedi határozatában év közben módosíthatja az előirányzat nevét is [Áht. 33. § (1a) bekezdése],
    • a kincstári költségvetési jelentés közzétételével és e közzététel határidejével kapcsolatos módosítás [Ávr. 40. §].
·       Helyi önkormányzati költségvetés
  • a költségvetési rendelet tartalmazza a helyi önkormányzat tulajdonában álló, jogszabályban meghatározott mérleg-főösszegű gazdasági társasággal kötött közszolgáltatási szerződésből eredő, önkormányzat által nem vitatott és a tervezésekor fennálló követelés összegét [Áht. 23. § (2) bekezdés i) pontja],
  • a költségvetési rendelet tartalmazza a helyi önkormányzat tulajdonában álló, jogszabályban meghatározott mérleg-főösszegű gazdasági társaság előző évi

beszámolóját és jogszabályi előírás esetén az arra vonatkozó könyvvizsgálói jelentést [Áht. 23. § (2a) bekezdése],

  • a költségvetési rendelethez jogszabályban meghatározott esetben mellékelni kell a helyi önkormányzat tulajdonában álló, jogszabályban meghatározott mérleg-főösszegű gazdasági társaság tárgyévi üzleti tervét is [Áht. 23. § (2b) bekezdése],
  • a költségvetési rendeletre vonatkozó új rendelkezéseket már a 2024. évi költségvetési rendelet megalkotása, módosítása során is alkalmazni kell [Áht. 111/Q. §].
·       Ellenőrzés
  • a kormányzati ellenőrzési szerv és a Kincstár ellenőrzési jogköre kiterjed a gazdasági társaság üzleti tervében szereplő veszteség többletbevétel közgazdasági megalapozottságának ellenőrzésére [ Áht. 63. (1) bekezdés g) és h) pontja, 68. § (1) bekezdés d) pontja.
·       Előirányzat-átcsoportosítás
  • a Kormány irányítása alá tartozó fejezet esetében a fejezetet irányító szerv vezetőjének az előirányzat-átcsoportosítással összefüggő tájékoztatási kötelezettségének a szabályozása [Áht. 33. § (3a) bekezdése],
  • az államháztartásért felelős miniszternek az előirányzat-átcsoportosítással szembeni kifogástételi jogával összefüggő szabályozás [Áht. 33. § (3a) bekezdése, Áht. 109. § (1) bekezdés 9. pontja, Ávr. 41/A. §-a],
  • az államháztartásért felelős miniszter előzetes jóváhagyására vonatkozó szabályok módosítása [Áht. 33. § (4b) bekezdése].
·       Kötelezettségvállalás
  • a központi költségvetés XIII. Honvédelmi Minisztérium és a központi költségvetés LI. Honvédelmi Alap jogszabályban meghatározott bizonyos előirányzatainak terhére már az eredeti előirányzat száz százalékáig vállalható a költségvetési évet követő év vagy évek kiadási előirányzatait terhelő kötelezettség [Áht. 36. § (4) bekezdés c) pontja és (4b) bekezdése].
·       Költségvetési támogatások
  • a támogatás visszafizetésére és azok elszámolására vonatkozó szabályok módosítása [Áht. 60/A. (2a) bekezdése, Ávr. 99. § (6) és (6a) bekezdése és
  1. § (4) bekezdése],
  • a kincstári monitoringrendszer keretében az Országos Támogatás-ellenőrzési Rendszerbe való adatszolgáltatás garanciális feltételeinek (bírságolással való) megteremtése [Áht. 56/B. § (3) és (4) bekezdése, 109. (1) bekezdésének 41. pontja, 111. § (39) bekezdése, Ávr. 102/E. § (1a) bekezdése]
  • az Országos Támogatás-ellenőrzési Rendszer továbbfejlesztésével és a kincstári adatkezelési rendszerek összekapcsolhatóságával összefüggő módosítások [Áht. 56/B. § (1a) és (1b) bekezdése, 56/C. (1) bekezdés a) pontja, (3) és (5) bekezdése, Ávr. 102/E. § (1) bekezdése].
·       A kincstári számlavezetés
  • a kincstári körön kívüli számlatulajdonosok körének módosítása [Áht. 79. (2) bekezdése és (4a) bekezdés g) pontja, 111. § (3d) bekezdése],
  • értékpapírszámla vezetése, illetve értékpapír vásárlása engedélyeztetésének lehetősége a kincstári körön kívüli számlatulajdonosok körében [Áht. 79. § (3) bekezdése, 111. § (3e) bekezdése],
  • megelőlegezés a Kincstári Egységes Számla terhére a fejezeti kezelésű előirányzatokhoz kapcsolódó fizetési számlákat érintően [Ávr. 126 § (1b) bekezdése].
·       Az államháztartás finanszírozása
  • a helyi önkormányzatok visszafizetési és kamatfizetési kötelezettségével összefüggő kincstári beszedési megbízás szabályainak változása [Áht. 60/B. ],
  • a helyi önkormányzatnak a nettó finanszírozásból adódóan Kincstárral szemben fennálló tartozásának rendezésére irányuló szabályok kiegészítése [Áht. § (6b) bekezdése, 109. § (1) bekezdésének 16. pontja, Ávr. 140. §

(4a) bekezdése, 144. § (2)-(5) bekezdése].

·       Maradványelszámolás
  • a kötelezettségvállalással terhelt maradványok körének pontosítása [Ávr.
  1. § (1) bekezdés i) pontja].

 

Konzultáció

 

2.2.               Adózáshoz     kapcsolódó     jogi            szabályozás változása (2*45 perc)

2.2.1   Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény változásai
  • A típusszerződés ismételt megjelenése a feltételes adómegállapításra vonatkozó rendelkezések között – Art. 7. § 49a. pont

A gyakorlati tapasztalatok azt mutatták, hogy szükséges van a korábban szerződéstípusként definiált fogalomra, így a 2014. évi kivezetését követően most ismét kérhető az adózó és előre meg nem határozható számú, vagy előre meghatározható számú, de nem azonosítható személy vagy személyek közötti ügylet tekintetében feltételes adómegállapítása kérelem.

 

  • Észrevétel a végelszámolás megállapításaira - 145. § (1)bekezdés

A végelszámolás során készült jegyzőkönyvben foglaltakra is tehetnek észrevételt az adózók, az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyv átvételétől számított nyolc napon belül. Az intézkedés jelentőségét az adja, hogy az észrevétel benyújtásakor nem kell illetéket leróni, ez a gyakorlatban egy ingyenes jogorvoslati eszköz az adózók kezében.

 

  • A gépjárműadó-fizetés határidejének változása – Art. 199. § (1a) bekezdés és 3. melléklet I. fejezet 8. pont

A belföldi gépjárművek után adó fizetési kötelezettséget évente egy alkalommal, mégpedig április 15-ig napjáig kell az adóhatóság részére megfizetni. Azon adózók, akik nem tudják egy összegben megfizetni az adót, öt havi részletben tehetik meg ezt.

 

  • Részletfizetési kedvezmény nem természetes személy adózók számára – Art. 199. § (2a)

Automatikus részletfizetési kedvezménnyel bizonyos feltételek fennállta esetén jogi személyek is élhetnek.

 

  • Üzletlezárás szabályai – 245. § (1)

A legsúlyosabb adózási kihágások esetén alkalmazható az üzletzárás. Az állami adó- és vámhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett dönthet arról, hogy az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget tizenkettő nyitvatartási napra lezárja, ha az adózó az

adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiségében elmulasztotta számla- vagy nyugtakibocsátási kötelezettségét.

 

  • Adószám törlése bevallási kötelezettség elmulasztása esetén és elektronikus tárhely hiánya miatt – Art. 246. §

Az adóhatóság törli az adószámot, amennyiben az adózó az állami adó- és vámhatósághoz az általános forgalmi adóról teljesítendő összesítő nyilatkozat benyújtására vonatkozó, vagy a havi adó- és járulékbevallási kötelezettségének a törvényi határidőtől számított száznyolcvan napon belül az állami adó- és vámhatóság felszólítása ellenére sem tesz eleget. Az adóhatóság az elektronikus kapcsolattartás biztosításának hiánya esetén a mulasztóval szemben adószám- törlést foganatosít.

 

  • Elektronikus pénztárgépekre vonatkozó rendelkezések – 106/A.-106/B. §

Az új típusú pénztárgépek bevezetésével tisztul a gazdaság, javul a vállalkozások digitalizáltsága és az ország versenyképessége. Nemcsak a vállalkozásoknak hoz adminisztráció- és költségcsökkentést, hanem egyszerűbbé teszi a vásárlást, a jótállási jogok érvényesítését. Az e-pénztárgép egy zöld megoldás, hiszen az új típusú kasszák elektronikus nyugtát „adnak”, amely a vásárlókhoz egy a – jellemzően - mobiltelefonjukra letöltött alkalmazás révén jut el.

 

2.2.2.   Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény
  • A pénzügyi képviselőkre vonatkozó szabályok módosítása – 20. § (2) bekezdés

Pénzügyi képviselő csak az a társaság lehet, amelynek jegyzett tőkéje a korábbi 50 millió forint helyett a 150 millió forintot eléri, vagy ezzel az összeggel megegyező saját bankgaranciával rendelkezik.

 

  • Az utóellenőrzés szabályainak kivezetése – Air. 87. § (1) bekezdés a) pont ad) alpont Az utóellenőrzés mint ellenőrzés típus megszűnt, tekintettel arra, hogy az adóhatósági tapasztalatok azt mutatták, hogy a hatóságok nem végeznek már ilyen típusú ellenőrzéseket. A jogalkotó célja többek között annak megakadályozása, hogy az eljárási törvény olyan intézményekre vonatkozó rendelkezésekkel legyen teletűzdelve, amelyek már túlhaladottak, így jelen rendelkezést is törölte.

 

  • A kötelező ellenőrzés eseteinek változása – 92. § a) pont

Már nem kötelező ellenőrzést lefolytatni annál a gazdasági társaságnál, amelynek két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele mindkét üzleti évben külön-külön eléri a 60 milliárd forintot, és az adózott eredménye mindkét üzleti év évben nulla vagy negatív.

 

2.2.3.    Az adóhatóság által foganatosítható végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény
  • A végrehajtási költségminimum összegének emelése – 11. §

A költségfajták összegére vonatkozó rendelkezéseket célszerű egy jogszabályban elhelyezni, ezért a költségátalányra vonatkozó rendelkezések is törvényben kaptak helyet.

 

A végrehajtási költségminimum alapösszege 5.000 forintról 10.000 Ft-ra emelkedett. Rögzíti a törvény, hogy az adóhatóságot 10.000 Ft költség általány illeti meg.

 

  • Duplázódott az az összeg, amikor ingó-végrehajtást indíthat az adóhatóság – 21.
  • Az ingó végrehajtás foganatosításának alsó 100 ezer Ft-os értékhatára 200 ezer Ft-ra emelkedett. 200 ezer forintot meg nem haladó követelés esetén csak hatósági átutalási megbízást és jövedelem-letiltást foganatosíthat az adóhatóság.

 

  • A bizományi szerződés alapján történő értékesítés – 57. § (1) bekezdés e) pont

A végrehajtás során lefoglalt vagyontárgyak értékesítésének módja kiegészül a bizományosi szerződés keretében történő értékesítéssel. Ez az új értékesítés típus 2024. július 1-jén lép hatályba.

 

  • A végrehajtás megszüntetése speciális okainak rögzítése – 124/A. §

A végrehajtási eljárást megszüntetésének általános esetei mellett a törvény rögzíti a meghatározott cselekmények esetében jellemző speciális okokat.

 

2.2.4.   A személyi jövedelemadózást érintő egyes változások
·       A   2023.   évi   LIX.   tv.   a   légitársaságok   hozzájárulásáról      és        egyes adótörvények módosításáról szóló törvény alapján
  • Veszélyhelyzeti kormányrendeletekben kihirdetett intézkedések törvénybe iktatása
  • személygépjármű-vezető képzés     tevékenysége     kapcsán                                             alkalmazható költséghányad módosítása
·       Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény alapján
  • béren kívüli     juttatások,     egyes     meghatározott     juttatások              bevallási gyakoriságának változása
  • az ún. csekély értékű ajándék szabályai változása
  • a borászati termékek adómentessége

 

2.2.5.   Társadalombiztosítási járulék
·       A   2023.   évi   LIX.   tv.   a   légitársaságok   hozzájárulásáról      és        egyes adótörvények módosításáról szóló törvény alapján
  • Járulékfizetési alsó határ tanuló, hallgató, illetve képzésben résztvevő személy esetén
·       Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény alapján
  • Nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset fogalmának bevezetése
  • Járulékalap harmadik    állam    állampolgárának                      Magyarországról     történő kiküldetése esetén
2.2.6.   Szociális hozzájárulási adó

 

·       A   2023.   évi   LIX.   tv.   a   légitársaságok   hozzájárulásáról      és        egyes adótörvények módosításáról szóló törvény alapján
  • A szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezményének arányosítása
  • Megváltozott munkaképességű        személyek        után                             érvényesíthető adókedvezményre jogosító személyi kör bővülése
·       Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény alapján
  • A szociális   hozzájárulási   adó   alapja   harmadik   állam      állampolgárának Magyarországról történő kiküldetése esetén
  • A magyarországi munkavégzésre tekintettel utólagosan kifizetett jövedelmek (pl: bónusz, jutalom) adózása
  • A munkaerőpiacra lépők adókedvezményére jogosító személyi kör változása
  • Megváltozott munkaképességű munkavállalók esetében a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezményének módosulása
2.2.7.      Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosításai
  • Adómérték
    • hop on hop off típusú, menetrendszerinti buszos szolgáltatás: 5%-os áfa kulcs és a kapcsolódó turizmusfejlesztési hozzájárulás törvényi szintre emelése
    • 5%-os áfa kulcs alá tartozó tápszerek körének pontosítása

 

  • január 1-től az 5%-os áfa kulcs kiterjesztése (műalkotások importja)
  • január 1-től: Élelmiszerkönyv szerinti, egyes desszertjellegű sajtkészítmények 18%-os áfa alá sorolása (egységes adókezelés)
  • január 1-től: napilapokra 0%-os áfa mérték vonatkozik (4 kulcsos áfa rendszer)
  • Adómentességek
    • fogászati ügyletek: törvényi előírás pontosítása, egyértelművé tétele; normaszinten igazodás a kialakult jogértelmezéshez (EuB ítélkezési gyakorlat miatt)
    • beteg- és sérültszállítás: hatósági engedéllyel végzett, speciálisan e célra felszerelt közlekedési eszközzel végzett tevékenység is adómentessé válik (egységes adókezelés)
    • diplomáciai és konzuli képviselet tagjának, nemzetközi szervezet tisztviselőjének személyes célú beszerzései: adómentességi értékhatár emelése
  • Adminisztráció egyszerűsítése, digitalizáció, gazdaságfehérítés
    • eÁFA: 2024-ben már két új elektronikus felület az adóbevallásra (webes felület és gépi interfész) + eÁFA használatával teljesített bevallási kötelezettség esetén a számlabefogadói adatszolgáltatási kötelezettség alóli mentesülés
    • eNYUGTA: 2025. január 1-től indul a rendszer (e-pénztárgépek, nyugtatár, általános nyugtaadat-szolgáltatási kötelezettség)
  • Jogharmonizációs célú módosítások
    • egyes távolról, online nyújtott szolgáltatások (virtuális rendezvények, előadások) teljesítési helyének változása 2025. január 1-től
    • különbözet szerinti adózás változó szabályai 2025. január 1-től
    • uniós alanyi adómentes szabályok implementálása (2025. január 1-jétől határon átnyúlóan is választható)
  • Egyéb módosítások
    • visszaváltási/betéti díj áfa változó áfa kezelése
    • építési-szerelési munkákra vonatkozó fordított adózás szabályainak változása (nyilatkozati rend bővítése)
    • pénzforgalmi szolgáltatók adatszolgáltatása élesedik január 1-től

Konzultáció