„Hűha, te írásszakértő vagy? Akkor nem is merek írni neked, mert belém látsz!”

Több tucatszor hangzott már el ez az ijedt reakció a bemutatkozásomkor. „Ha nem hamisítottál végrendeletet a nagynénéd vagy nagyapád nevében, akkor nyugodtan írhatsz” – válaszolnám szívem szerint, de nem szeretném az újdonsült ismerőseimet sokkolni. Ezért csak szelíden meg szoktam jegyezni: „az a grafológia”. :) 

„A betű mutatja a lelket, aki betűkkel ír, az valósággal benyomja ezekbe lelkének képét, mi tehát az írás által megismerhetjük az írónak a lelkét.”

Így beszélt a kézírásról, Kr.e. 4. században Phalerensi Demetrius athéni szónok és ezzel meg is fogalmazta a grafológia lényegét.

Az írásszakértés kezdete ennél egy picivel közelebbi múltra tekint vissza.Flavius Valerius Aurelius Constantinus Augustus, vagy ismertebb nevén Konstantin császár, időszámításunk kezdete után úgy 300 évvel tesz említést törvényi szinten az íráshamisításról.

Mint látjuk, már a kezdetek kezdetén kiderült, hogy a két területhez kapcsolódó tudomány is igen távol van egymástól.  A grafológiához a pszichológia, míg az írásszakértéshez a jog társul. 

A grafológus kézírásból dolgozik. Nagyobb terjedelmű szöveg leírását analizálja nagyon sokféle szempont alapján és azokat együtt, a maguk komplexitásában értékeli.

„Egy jel, nem jel” - mondják a grafológusok. A sok-sok kézírásjellemző összegzéséből vonják le a következtetéseket és annak alapján alakítják ki a személyiségképet.

Az írásszakértő „hozott anyagból dolgozik” és a megkérdőjelezett kézeredetű anyagot veti össze a mintákkal.

Ez lehet akár egy három oldalas kézzel írt végrendelet, de lehet csak egy aláírás egy szerződésen, vagy akár 200 számlán szereplő 200 db szignó. Megszámlálhatatlan, hogy hányféle kérdéses anyagot lehet és kell vizsgálni. Az összehasonlító vizsgálat az úgynevezett „összehasonlító mintákkal” történik. Ezek a név tulajdonosától származó aláírások és kézírások, például levelek, jegyzetek, naplók, beadványok stb.

Ha a hamisítás élő személy esetében merül fel, akkora spontán minták mellett próbaírás felvételére van lehetőség, vagyis az illető a szakértő utasításainak megfelelően ad írásmintát. Az összehasonlítás alapját pedig az írások összképe, általános és különös írássajátosságai adják. Ezek a sajátosságok az adott hely és idő sztenderd írásához viszonyítva megjelenő eltéréseket jelentik. Gondoljunk arra, hogy mennyire más egy arab vagy egy cirill betűs sztenderd írás. Sőt, dédanyáink írásképe is egészen más volt, mint a mienk, hiszen ők a kalligrafikus szépírás sztenderdje szerint tanultak írni.

A grafológia és írásszakértés sok érdekes területet tartalmaz, néhány közös, és számtalan különböző vonással. Jelen cikk célja, hogy röviden rendet tegyen a két kifejezés hétköznapi használatában tapasztalható bizonytalanságban.

Ha érdekli, hogy milyen személyiségjegyeket takar a kézírása, akkor irány a grafológus! 

Ha bajba került és peres ügy van kilátásban, nincs más megoldás, írásszakértőhöz kell fordulni. Ha pedig érdekli a téma, vagy a munkája során fontos lenne az aláírások valódiságának felismerése, akkor hasznos, információ-gazdag és egyben szórakoztató tréningeken sajátíthatja el a kézeredet-azonosítás csínját-bínját.