Kissné Horváth Marianna szerint az egyik legfontosabb változás a biztosítottak körét érinti: július 1-től ugyanis a saját jogú nyugdíjasok bármilyen jogviszonyban vállalnak munkát - munkaviszony, megbízási jogviszony, választott tisztségviselői jogviszony -, nem lesznek biztosítottak, azaz a jövedelmükből csak a személyi jövedelemadót kell megfizetniük, és a foglalkoztatóknak sem merül fel szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettségük.

Miután jövedelmük nem lesz társadalombiztostosítási járuléknak alapja, így a nők negyven éves jogosultságával nyugdíjban részesülők keresetkorlátja is megszűnik.

A nyugdíjas egyéni és társas vállalkozóknak megszűnik az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettségük, melyet személyes közreműködésükre vagy ügyvezetői tisztségükre tekintettel június 30-ig fizetniük kell.

Az új szabályozás alapján a biztosítási jogviszonyban foglalkoztatott magánszemélyek tekintetében egységes, 18,5%-os mértékű társadalombiztosítási járulékot vezetnek be. 

Mindez azt eredményezi, hogy például a választott tisztségviselők, a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személyek is jogosulttá válhatnak e jogviszonyuk alapján a nyugdíj és egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai mellett álláskeresési ellátásra is.

Az egyéni és társas vállalkozók járulékfizetési kötelezettségét szintén pozitívan érinti az új rendszer, megszűnik az emelt járulék alap utáni járulék fizetési kötelezettségük, július 1-jétől a minimálbér vagy a garantált bérminimum után kötelesek megfizetni a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot. Az egységes társadalombiztosítási járulék bevezetése a családi a járulékkedvezményt érvényesítők esetében azt eredményezheti, hogy akár a teljes bruttó jövedelmüket nettó bérként hazavihetik.

A TB rendszert érintő változtatások bevezetésével fokozódhat a nyugdíjas korúak munkavállalói kedve, csökkennek az adminisztrációs terhek, és bizonyos esetekben a bruttó bér nettó keresetté válhat - tette hozzá a szakértő.

Új elemként jelenik meg a munkaviszonyban foglalkoztatottak esetén a minimum járulékalap intézményének bevezetése, mely szerint, ha a megállapodott munkabér nem éri el a minimálbér 30%-át, a társadalombiztosítási járulékot a minimálbér 30%-ának megfelelő összeg után meg kell fizetni, azaz a minimum járulék fizetési kötelezettség a munkaviszonyban foglalkoztatottak esetén havi 8 936 forint. A jelenleg hatályos szabály alapján, minden fenn álló munkaviszonynál meg kell fizetni a minimum járulékot, összeszámítási lehetőség nincs.

„Minden részmunkaidős foglalkoztatás esetén kötelezővé válik a minimum járulékalap utáni TB járulék fizetés" - mondta Kissné Horváth Marianna.

Az egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult magánszemélyek esetében a havi 7710 forintos egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség továbbra is megmarad, azonban az eljárás egyszerűsödik. Nem kell a magánszemélyeknek bejelentkezniük a NAV-nál az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség alá, azt a NAV a biztosítási jogviszony megszűnésének bejelentését követően, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnésével egyidőben az adófolyószámlán előírja kötelezettségként, és az újabb biztosítási jogviszony létesítését követően azt meg is szünteti.

Arra azonban érdemes odafigyelni, hogyha az egészségügyi szolgáltatási járulék tartozás meghaladja a három havi összeget, a magánszemély TAJ számát érvénytelenítik, ezáltal az egészségügyi szolgáltatás térítésmentesen nem vehető igénybe, kivéve, ha az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele előtt a tartozás rendezték.