A TB rendszert érintő változtatások bevezetésével fokozódhat a nyugdíjas korúak munkavállalói kedve, csökkennek az adminisztrációs terhek, és bizonyos esetekben a bruttó bér nettó keresetté válhat. Az új társadalombiztosítási törvény július 1-i hatályba lépése jelentős változásokat hoz, mely többek közt érinti a munkavállalókat, a társas és egyéni vállalkozókat és a feladatukat munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében ellátó személyeket is - mondta el a Portfolio-nak Kissné Horváth Marianna, a Saldo Zrt. adószakértője.

Többek egészségügyi ellátását oldhatja meg, ha elfogadja az Országgyűlés azt a törvényjavaslatot, amely rendezné a belföldi fogalmát. Ugyanebben az előterjesztésben szerepelnek a munkaviszony minimális járulékalapjával összefüggő kötelezettségek, de – legalábbis a jogalkalmazói várakozásokhoz képest – hiányos az indítvány.

A nyugdíjszabályokban a legtöbbször azoknál is a minimálbért veszik figyelembe, akik az ennél jóval magasabb bérminimumot kaphatják, de vannak kivételek.

Újraszabályozta szerdán az Országgyűlés a társadalombiztosítási (tb) ellátások összes rendelkezését: egységes, 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékkulcsot határoztak meg 2020. júliustól, és új rendelkezés az is, hogy aki nem fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékát, három hónap után elesik az egészségügyi szolgáltatás térítésmentes igénybevételének lehetőségétől.