AZ ALAPHELYZET JELENLEG

• 10-ből 8 alkalmazott már egyértelműen - hosszú távon is – rugalmasságot vár ebben munkahelyétől.
• Erős munkahelyi együttműködés esetén a 3 napos helyszíni, irodai tartózkodás optimális az alkalmazottak elköteleződéséhez.
• A hibrid munkavégzés körülményeit, részleteit befolyásoló személy (alapvetően a közvetlen vezető) ugyanolyan fontos, mint maga a leírt, átfogó céges szabályozás.

Ahogy az alkalmazottak visszatértek az irodába a járvány miatt elterjedt home office világból, hamar rájöttek, hogy a munkahelyi élet nagyon más lett, és talán soha nem is lesz már ugyanolyan, mit volt.

Úgy tűnik, hogy a távmunka rugalmassága gyorsan a munkahét állandó jellemzőjévé vált a legtöbb munkavállaló számára:

• 10 munkavállalóból 9-en a hosszú távú rugalmasságot részesítik előnyben a jövőben is,
• és 10 munkáltatóból közel 8-an ezt javasolják is a munkavállalóik felé.

A nagy kérdés az lesz, hogyan lehet a legjobban összehangolni a hibrid munkarendet a home office és az iroda között?
A hibrid munkavégzés lehetővé teszi az alkalmazottak számára a rugalmasságot, hogy a számukra legmegfelelőbb módon dolgozzanak, azonban a hibrid munka a jellegéből adódóan nem lehet tökéletesen koordinált, így potenciális gátja lehet a csapatmunkának és a hatékony szervezeti kultúrának, mivel az emberek gyakran elkülönülnek egymástól.

Az erre eddig kialakított különféle céges szabályozások (policy), ütemezések és gyakorlatok hosszú távú hatásai még ismeretlenek. A 2022-ben gyűjtött adatok azonban lehetőséget adnak arra, hogy elkezdjük tanulmányozni, mi működik, és mi nem.

A megállapítások

1. Hetente hány napot dolgoznak a hibrid munkarendű alkalmazottak a munkahelyükön, és mennyi az, amit szeretnének?

A jelenlegi helyzetben a hibrid munkavállalók munkavégzése eléggé heterogén, nagymértékben különbözik a gyakorlat abban, hogy hány napot dolgoznak az irodában:

• egyharmaduk heti egy napot
• egyharmaduk heti két-három napot
• egyharmaduk heti négy napot

A munkahelyen töltött idővel kapcsolatos saját preferenciák is nagymértékben eltérnek. Ami kirajzolódik: nagyon kevesen akarnak heti négy vagy több napot a helyszínen dolgozni:

• A hibrid alkalmazottaknak csupán 12%-a szeretne négy vagy öt napot a helyszínen tölteni egy átlagos héten.
• A hibrid munkavállalók 88%-a, akik három vagy annál kevesebb napot szeretnének a helyszínen tölteni, valamivel többen preferálják a két napot (29%), mint az egy (19%) vagy három (22%) napot.

Kiemelendő: az alkalmazottak preferenciái az irodában végzett munka gyakoriságával kapcsolatban megdöbbentően hasonlóak a különböző munkakörökben

2. A hét mely napjai a legnépszerűbbek a helyszíni munkavégzéshez?

A pénteki és a hétfői napok a legkevésbé népszerűek mind az önkéntes jelenlét, mind a munkáltató által előírt munkahelyi munkavégzés szempontjából.

• A vasárnapról hétfőre történő napi „hangulatváltás” a Gallup történelmében a legszembetűnőbb. Így nem meglepő, hogy a hétfő kevésbé népszerű a helyszínen való tartózkodásra, mint keddtől csütörtökig.
• Ezzel szemben a péntekek döntően az otthoni munkavégzés legnépszerűbb napjai, így az alkalmazottak a munkájuk befejezésére koncentrálhatnak, és gyorsan áttérhetnek hétvégi terveikre.

3. Hetente hány nap az optimális a munkahelyen?

A heti két-három napos irodai munka általában optimális az alkalmazottak bevonása szempontjából, de ez nem univerzális megoldás. A helyszínen töltött napok „megfelelő száma” nagymértékben eltér a munkakörtől és az egyes szerepkörök által megkövetelt együttműködés típusától függően.

• Azok a független munkakörök, ahol a legtöbb munkatevékenység egyénileg és aszinkron módon végzik – azaz elsősorban a többiektől elkülönítve, majd összevonva – általában előnyös heti két-három „helyszíni együttműködési nap”.
• Az együttműködő munkakörök esetében természetesen több időre van szükség az egymástól függő közös munkára. Az erősen együttműködő szerepköröket betöltő alkalmazottak sokkal nagyobb elkötelezettséget mutattak, amikor legalább heti három napot dolgoztak irodai környezetben.

A munkaköri követelmények szerepenként és csapatonként nagyon eltérőek, és a hibrid munka viszonylag új fogalom a legtöbb ember számára. Az tanácsolható a jelentős "valós idejű" (szinkron) együttműködést igénylő csapatoknak, hogy vitassák meg, mikor és mennyi helyszínen töltött idő a leghatékonyabb számukra.

A meghatározott számú helyszíni munkavégzési nap megkövetelése alacsonyabb munkavállalói elkötelezettséggel jár:

• Azok a hibrid alkalmazottak, akiknek nem kötelező az irodában lenniük, jelenleg nagyobb elkötelezettséget mutatnak, és nagyobb valószínűséggel hiszik el, hogy szervezetük törődik jólétükkel. Ezeknek a hibrid munkavállalóknak a kiégése is alacsonyabb, és azt mondják, hogy kisebb valószínűséggel hagyják el szervezetüket a közeljövőben, mint azok, akiknek meghatározott számú napig a helyszínen kell lenniük.
• A helyszínen töltött napok optimális száma meghatározásának pozitív befolyásoló hatása teljesen eltűnik, ha a munkaadó „megköveteli” a helyszíni tartózkodást, és annak meghatározására, önkéntes alakítására a munkavállalónak nincs lehetősége.

4. Milyen hibrid munkaszabályozást alkalmaznak?

A három leggyakoribb hibrid munkavégzési irányelv:

• a kérdezettek 29% mondja, hogy munkáltatója a hét meghatározott napjain (pl. keddtől csütörtökig) megköveteli az irodai jelenlétet.
• 28% mondja, hogy munkáltatója megköveteli, hogy legalább néhány napot a munkahelyén tartózkodjon (pl. heti egy-négy napot), de nem határozza meg, hogy mely napokon.
• 43% mondja, hogy a munkáltató nem határoz meg általános követelményeket a helyszíni munkára.

A fentiekből következően a munkáltatói követelmények:

• A hibrid alkalmazottak 57%-a azt állítja, hogy a munkaadója határozza meg az irodai jelenléti szabályokat – a jelenléti szabályokkal rendelkezők körülbelül felének meghatározott számú napon, a felének pedig a hét meghatározott napjain kell a helyszínen tartózkodnia (általában keddtől csütörtökig)
• A munkavállalók 43%-a számolt be arról, hogy munkáltatója nem írja elő, hogy legalább hány napot kell a munkahelyen tölteni. 

5. Kinek kellene meghatároznia a hibrid munkavégzés szabályait?

Az, hogy milyen típusú szabályozást határoznak meg ma, az egy dolog – még fontosabb, hogy ki határozza meg és módosítja a munkavállalók munkabeosztását a jövőben. A hibrid munkavállalók számára előírt jelenléti szabályzatról a következők döntenek:

• a szervezet felső vezetése (26%)
• a csapatvezetők (24%)
• a munkacsoportok (13%)
• teljesen egyénileg (37%)

A leginkább vonzó megközelítés a legkevésbé elterjedt:

• A hibrid alkalmazottak megdöbbentően magas, 46%-a elkötelezett a munkahelyén, ha a csapata határozza meg hibrid munkarendjét – annak ellenére, hogy az alkalmazottak mindössze 13%-a mondta, hogy a csapata ezt teszi.
• Az alkalmazottak hozzájárulása közismerten hatékony, a közös célmeghatározástól az innovációig -- és most már a hibrid munkarend meghatározásában is.
• A Gallup vizsgálat szerint az irodába (Covid után) visszatérő alkalmazottak körében az, hogy a csapattagokat kérik fel arra, hogy közösen alakítsák ki a hibrid munkapolitikájukat, az egyik legelkötelezőbb, leghatékonyabb munkagyakorlat.

A tanulmány bónusz megállapítása:

Mennyit hajlandóak feladni a távmunkára képes munkavállalók a távmunka rugalmasságáért?

A home office rugalmassága ma már elvárássá vált. A távmunkára képes alkalmazottak állást váltanak érte, de cserébe nem hajlandók lemondani a magasabb fizetésről.