A Deloitte felmérése szerint a vállalatok jellemzően egymástól elkülönítve kezelik a humán- és a technológiai erőforrások problémáját. Ez részben abból az elterjedt nézetből fakad, hogy a technológia térnyerése veszélyt jelent a munkahelyekre. Pedig a koronavírus-járvány mindennél jobban megerősítette, hogy a technológiai lehetőségek csak emberi hozzáértéssel és kreativitással maximalizálhatók. A Deloitte felmérése szerint az ember és gép közti partnerség megteremtése tehát elkerülhetetlen, erre utalnak a 2020-as év trendjei is.

A trend-előrejelzések szerint a jövőben „szupercsapatok” jöhetnek létre, amelyek egyesítik magukban az emberek és gépek egymást kiegészítő kompetenciáit. A megkérdezett vállalatok 70 százaléka már használ valamilyen mesterséges intelligencia (MI) alapú megoldást, vagy legalábbis kísérletezik vele. Ezek a szervezetek arra keresik a választ, hogy miként tudnák ötvözni az új technológiát a meglévő humán erőforrással annak érdekében, hogy jobb üzleti eredményeket érjenek el. A legtöbben a produktivitás vagy a minőség fejlesztésére fókuszálnak az MI alkalmazásával, de csak kevesebb, mint 20 százalékuk használja új tanulságok megragadására vagy innovációra, pedig az igazi értékteremtés lehetőségei ebben rejlenek.

A vezetők többsége úgy látja, hogy a mesterséges intelligencia nem helyettesítheti az embert: 60 százalékuk első sorban a humán erőforrás kiegészítésére és támogatására alkalmazná a technológiát. A jelentés rámutat, hogy az automatizáció önmagában még nem fogja érdemben csökkenti a költségeket és javítani a hatékonyságot, ha nem használják ki a lehetőségeket. Ehhez létre kell hozni azokat a munkaköröket, amelyek képesek integrálni a technológiát a vállalati működésbe (superjobs). A kialakuló szupercsapatok pedig együtt lehetnek képesek növelni az értékteremtést.

A technológia fokozódó térnyerése folyamatos változást generál a cégek működésében, ugyanakkor az embereknek szükségük van bizonyos fokú stabilitásra ahhoz, hogy előremutató lépéseket tegyenek. A bizonytalanság és a bátor döntések konfliktusát oldhatja fel a jövőorientált működés modellje.

A KUTATÁS SZERINT A HOSSZÚ TÁVON GONDOLKODÓ CÉGEK A BIZONYTALANSÁGRA SOKKAL INKÁBB LEHETŐSÉGKÉNT, MINTSEM VESZÉLYKÉNT TEKINTENEK, EZÁLTAL KÉPESEK MEGHATÁROZÓ, JÖVŐFORMÁLÓ DÖNTÉSEK MEGHOZATALÁRA.

A jövőorientáltság szempontjából fontos szerepet kaphat a cégek javadalmazáshoz való hozzáállása. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a vállalatok többségénél folyamatosan téma a javadalmazási stratégia átalakítása (56% foglalkozott ezzel az elmúlt 3 évben, és 64% a közeljövőben tervezi), a többség mégis bizonytalan abban, hogy miként alakítsa át a rendszerét. A trendek arra figyelmeztetnek, hogy ezen a téren is innovációra és transzparens, értékalapú változtatásokra van szükség. A munkaerő-menedzsment is más stratégiákat igényel:

a felmérés kitöltőinek 97 százaléka nyilatkozott úgy, hogy több és más információra lenne szüksége a munkaerővel kapcsolatban.

Ehhez képest csak 11 százalék mondta azt, hogy képes valós idejű, megbízható adatokat szolgáltatni üzleti vezetőinek a munkavállalókkal kapcsolatban.

A haladó trend kiindulópontja szerint más tartalmú, jellemzően jövőfókuszú kérdéseket kell megfogalmazni ennek áthidalására. Például érdemes kialakítani olyan szervezeti dimenziók tudatos és folyamatos mérésének gyakorlatát, mint hogy megfelelő-e a vezetők technológiai felkészültsége, vagy mennyire képesek a munkavállalók a folyamatosan felmerülő új kompetencia-igényekhez alkalmazkodni. Ez elengedhetetlen a bizonytalanság kezeléséhez és bátor döntések meghozatalához.

A felmérés válaszadóinak meghatározó része úgy látja, hogy a HR funkciónak ezen szervezeti változások sikeres megvalósításában jelentős szerepe lesz: 75% meghatározónak gondolja a HR hozzájárulását vállalata középtávú sikerességéhez. A többség (55%) szerint azonban ehhez a terület markáns átalakulása szükséges:

• kiemelt fókusszal a HR szakemberek kompetencia-fejlesztésén,
• agilisabb és erősebben csapatalapú HR működési modell kialakításán,
• az operatív tevékenységek automatizációra épülő hatékonyságnövelésén,
• és a funkció szervezeten belüli reputációjának további erősitésén a valódi értékteremtő tevékenységek súlyának növelésével.

Idén 10. alkalommal készült el a globális felmérés, amelyben 119 országból, köztük Magyarországról is, csaknem 9.000 cégvezető és HR vezető vett részt.

forrás: portfolio.hu

Tekintse meg a HR képzéseink teljes listáját, hogy megtalálja az Önnek legkedvezőbb lehetőségeket is!