Humán controlling

Az EFQM Modell, (European Foundation for Quality Management) egy olyan világszerte elismert keretrendszer, amely segíti a vállalatokat a változáskezelésben és a teljesítménynövelésben. Az oktatók erre a modellre fűzik fel a humán controlling eszközeiket, modelljeiket, számításaikat, hisz ez a teljes szervezeti vertikumot és annak hatékonyságnövelését fedi le.

A modell átfogó képet ad egy szervezet „minőségéről”, keretet ad az önértékeléshez, arra épül, hogy az adottságok létrehozzák és predesztinálják az eredményt. A modell egyes elemeihez kapcsoljuk a humán controlling módszereket.

Bemutatásra kerül a szervezeti „Sikergúla”, azaz a HR hogyan támogatja a vezetést és hogyan jut el a humán területeken a controlling szemléletű gondolkodáshoz.

A létszámtervezés célja a szervezeti feladatok ellátásához szükséges munkaerő-állomány mennyiségi és minőségi meghatározása munkakörcsoportonként/munkakörönként. A munkaerő foglalkoztatási költsége, az élőmunkával kapcsolatos ráfordítások mértéke a vállalkozás versenyképességét befolyásoló tényező, ezért a vállalkozásnak optimális létszámmal kell ellátnia feladatait, csak annyi munkaerőt foglalkoztathat, amennyi a feladatok hatékony ellátásához szükséges.

A modellek a feladatok ellátáshoz tervezett létszám foglalkoztatási költségének tervezését tekintik át, részletező számítások bemutatásával. Minden részleg munkaerő költségeit abszolút értékben tervezzük meg, majd összegezzük a vállalatra. Megvalósítható a mutatószámok (KPI) felhasználásával bérköltség tervezés bázis és tervlétszám alapján, személyi jellegű ráfordítás tervezés hatékonysági követelmények érvényesítésével és elvégezhető a személyi jellegű ráfordítások operatív és stratégiai szemléletű controllingja.

A haszonérték-elemzés olyan módszer, amellyel a lehetséges változatok nem csak a klasszikus, objektív kritériumok alapján (bérigény, munkában eltöltött évek száma, motivációs levél, önéletrajz!) értékelhetők, hanem az értékelésbe más olyan akár szubjektív (de értékelhető, másokkal összemérhető) elem is bevonható (például magatartás, nyelvismeret, kommunikáció gyakorlata stb.), amely a munkatársi hatékonyságot jellemzi. E módszer alkalmazásával az összehasonlításnál a szubjektíven megítélhető kiválasztási szempontok is kifejezhetők számokban.

Klasszikus haszonérték számítás segítségével mérjük össze a jelentkezők „hasznosságát” és ad a HR javaslatot a megfelelő személyre. Az objektivizálást segíti elő a modell alkalmazása, melynek során számokkal/számításokkal fejezzük ki a szubjektív benyomást és ezzel a jelöltekről több összemérhető szempont alapján „jobb” döntést tudunk hozni.

Egy szervezet munkaerő állománya rendkívül összetett, változatos képet mutat az egyének szervezethez való kötődése (jelent jellemző állapot) és a tovább-fejlődési képessége (jövőbeni állapot) szempontjából. A humán portfolió elemzés alkalmas a munkaerő állomány adott időponti állapotának értékelésére (szervezethez való kötődés), jövőbeli állapot tervezésére (fejlődési potenciál) és a korábbi vagy tervezett állapottal történő összevetésére, a bekövetkezett változások értékelésére (GAP elemzés, benchmarking szemléletű összehasonlítás).

A modell alkalmas egyes szervezeti egységek (munkakör csoportok) munkaerő állományának értékelésére, a csúcs munkaerő, szakmunkaerő, utánpótlás munkaerő és munkaerőtlenek azonosítására.

• "A tanár úr felkészültsége kiemelkedő, az előadásmódja nagyon élvezetes. A humorral fűszerezett életszerű példák nagyban könnyítik a megértést, és gátolják a elfásulást."
• "Nagyon átfogó, érthető, gyakorlatias. Tanár úr felkészült, magas fokú szakmai háttérrel rendelkezik, nagyon hasznos a gyakorlatból hozott példák bemutatása, átbeszélése."
• "Szeretem, hogy az oktató minden tanfolyama, képzése gyakorlati feladatokkal van felépítve, és bármikor bármit tudunk kérdezni, segítőkészen fordul felénk."
• "Gyakorlati példák, és az oktató magyarázatai, példái a feladatokhoz, témakörökhöz."
• "Külön szeretném megköszönni az oktatónak, hogy az eredeti tananyagot kiegészítette abban a témában ami kérdésként merült fel."
• "Sok hasznos módszert ismertem meg, amelyek a napi munkában is hasznosíthatók."
• "Az oktató széles körű látásmódja, életszerű példái, könnyed, közvetlen hangvétele."
• "Jó volt látni, hogy az oktató szívesen tanít, ténylegesen szereti, amit csinál. Emellett természetesen profi is volt a témában.”