Hamarosan indul a Recruitment Akadémia, melynek programja ismét a munkaerőpiac jelenlegi helyzetében felmerülő kérdésekre kíván megoldásokat adni a résztvevők számára, változatos módon.

A program előadóját, Tokár Pétert kérdeztük azzal kapcsolatosan, hogy ő hogyan látja a jelenlegi helyzetet. Péter 2016 óta szolgáltatja a Recruitment Akadémiát, 2020-tól pedig már a Samlinggel közösen szervezi az oktatásokat.

Hogyan látod a munkaerőpiac jelenlegi helyzetét? Ez már a gödör alja, vagy lehet még rosszabb is a helyzet?

Azt gondolom, hogy ha megfigyeljük a korábbi évek tendenciáját, akkor azt láthatjuk, hogy a magyar munkaerőpiac egyáltalán nem lett könnyebb vagy egyszerűbb. Sőt, még a pandémia alatt is nehezedett a helyzet, illetve a toborzási, megtartás kihívások sok egyéb más HR kihívással ötvöződtek.

Milyen aktuális tényezők befolyásolják a piacot?

1. Magyarország társadalma öregszik. Elérkeztünk a foglalkoztatás csúcspontjára, innentől kezdve évről évre sajnos egyre kevesebb fiatal lép be a munkaerőpiacra, és egyre többen távoznak onnan. Természetesen a vállalatok számára fennáll a lehetősége annak, hogy nyugdíjasokat is a foglalkoztasson, de azért valljuk be, korlátozottak a lehetőségek.
2. Az autóipar nemzetközileg is, és így Magyarországon is komoly küzdelmet folytat, jelenleg elsősorban nem a munkaerőpiacon, hanem sokkal inkább a beszállítók, és az alkatrész-utánpótlás frontján. Ez a helyzet előbb vagy utóbb szintén megváltozik, és a vállalatok lassan úrrá lesznek a nehézségeken. Akkor viszont a munkaerő iránti igény is emelkedni fog, tehát a magyar autóipar mint tényező sokkal erősebben közre fog játszani abban, hogy a munkaerőpiac igény oldala hogyan alakul.
3. Részben ehhez kapcsolódik, ugyanakkor részben ettől független az a tény, hogy Németországban nemrégiben döntés született arról, hogy évente 400.000 külföldi munkavállalót kívánnak befogadni és a német munkaerőpiacon alkalmazni. Nyilvánvalóan erre amiatt került sor, mert a németeknél is nagyon komoly munkaerőhiány van. Ne legyenek illúzióink, ezt a 400.000 külföldi munkavállalót elsősorban Kelet-Európából fogják beszerezni. Amelyben, mint célcsoportban a magyar munkaerőpiac előkelő helyet foglal el.

Sajnos ezek a hatások azt eredményezhetik, hogy eljöhet a mainál is sokkal súlyosabb munkaerő-piaci helyzet, amitől nem félni kell, hanem felkészülni rá.

Milyen lehetséges megoldások léteznek ma a hiányszakmák toborzására?

Én magam is nagyon sokat írok, publikálok és beszélek előadásokon arról, hogy mik azok az elemek egy toborzási folyamatban, amelyek, ha hiányoznak, nem lesz sikeres a dolog.

Alapvetően azt gondolom, hogy bár össz-gazdasági szinten lehet, hogy munkaerő-hiány van, az egyes cégek azért szenvednek hiányt, mert nem készültek fel a jelenlegi helyzetre, és nem megfelelő a megközelítésük ahhoz a versenyhelyzethez, ami most a munkaerő-piacon van.

• Hogy csak néhány példát kiragadjak: a legtöbb cég vagy egyáltalán nem fellelhető online, vagy semmilyen érdemi információt nem ad magáról, csakúgy mint a közösségi média felületeken, pedig az emberek órákat töltenek itt. És persze van, aki a “csapból is folyik”, pl. a Lidl, az Aldi, de nagyon erős a brandkommunikációja a Continentalnak is. Ha jelen vagyunk, megtalálnak: ez látszik is az eredményeiken, ezek a cégek nem panaszkodnak a munkaerőhiány miatt.
• Másik probléma az lehet, hogy nem tudják felkelteni a cégek a potenciális jelöltek érdeklődését a hirdetéseikkel, gyakran nem tudnak az érzelmekre hatni. Sokan meg sem próbálják szólítani a passzív jelölteket, akik maguktól nem jelentkeznének, hanem várják, hogy majd a hirdetések csak úgy sikeresek lesznek. Sajnos ma már ez kevés. Bizony nagy proaktív “sourcing” kell, hogy az ideális munkaerőt is utolérjük, aki nyilván most is dolgozik valahol és épp nem nézegeti az álláshirdetéseket.

Melyek a legproblémásabb területek az országban?

Az iparilag fejlett régiók helyzete a legnehezebb, például Budapest (bár itt a merítés is sokkal nagyobb, tehát emiatt valamivel jobbak a lehetőségek), Székesfehérvár-Tatabánya, Győr, de Miskolc, Debrecen is a problémásabb területek közé tartozik. Illetve azok a vidéki városok, gyakran vármegyeszékhelyek, ahol egy vagy néhány nagyobb gyár üzemel (Tiszaújváros, Nagykanizsa, stb.).

Hogy érdemes alakítani a toborzási stratégiát ezeken a térségeken?

Az én meglátásom, hogy mindig az adott térséget kell megvizsgálni és elemezni, feltérképezve a munkáltatói szempontból vett versenytársakat, az ottani lehetőségeket, bérezést, előnyöket-hátrányokat. Majd ez alapján meghatározni a saját értékeinket, ajánlatunkat. Nincs olyan megoldás, ami mindenhol jó.

Hogy csak egy példát említsek: mi például olyan bérelemzéseket készítünk, amik lokálisan, a helyi munkaerőpiacra készülnek, adott időpontban, mert pl. van olyan ügyfelünk, amely Kecskeméten még minimálbéren tud betanított dolgozókat alkalmazni, de van olyan is, amely Heves megyében nettó 300.000 Ft-ot (bruttó kb. 450.000 Ft) fizet egy betanított dolgozónak. Egyikőjük számára sem információ, ha azt mondjuk, hogy átlagosan bruttó 300.000 Ft körül van a betanított munkások átlagbére.

Sok éve tartod meg a Recruitment Akadémia programot. Miért és kinek ajánlanád?

2016 óta nagyjából 500 HR szakember vett részt ezeken a programokon. De nem csak HR-esek, hanem cégvezetők is, HR vezetők, és mindenki, aki a toborzás modern módszerei iránt érdeklődik.

Nagyon nagy szükség van a modern marketinges szemléletre, gondolkodásra, a problémamegoldó készségünkre ahhoz, hogy ma sikeresek tudjunk lenni! A program erre vállalkozik: egy új szemléletet ad a jelenlegi problémák sikeres megközelítéséhez. Nem titkolom, benne van mind a húszéves szakmai tapasztalatom, és a 20 éves cégvezetési tapasztalatom is. Így mindezekkel együtt egy komplex program jön létre, sok-sok gyakorlattal, közös ötleteléssel.

Köszönjük, akkor találkozunk a Recruitment Akadémián!

Amennyiben érdeklik a toborzáshoz és megtartáshoz kapcsolódó legújabb ismeretek, tekintse meg Toborzás-Kiválasztás képzéseink listáját!