A Kbt. 3. § 2. pontja határozza meg az alvállalkozó fogalmát: alvállalkozó az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve (a) azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, (b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész vagy alapanyag eladóját, (c) építési beruházás esetén az építőanyag-eladót.

 

Ahhoz, hogy valaki alvállalkozó legyen, szükséges egy közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés, és egy nyertes ajánlattevő, aki a közbeszerzési szerződés egyes részfeladatait alvállalkozásba adja. Ugyan a jogszabályok alvállalkozónak hívják a közreműködő személyt, de a bevonás természetesen nem csak vállalkozási szerződésekben történhet meg, hanem sor kerülhet adásvétel (pl. az eladó a termék teljesítési helyre történő szállításához fuvarozót vesz igénybe) vagy megbízás (pl. informatikai hálózat üzemeltetése esetén a hibabejelentésre szolgáló telefonos ügyfélszolgálatot egy erre szakosodott másik cég látja el) esetén is.

Fontos figyelemmel lenni arra is, hogy milyen típusú jogviszony jön létre a nyertes ajánlattevő és a leendő alvállalkozó között. A munkaszerződés (azaz a foglalkoztatásra irányuló jogviszony) nem alapozza meg az alvállalkozói státuszt, mert piaci önállóság híján (nem a saját nevükben teljesítenek) nem minősül így gazdasági szereplőnek (1.). 

A következő fogalmi elem a Kbt. által adott definícióban, amire érdemes figyelnünk, az közvetlen bevonás a szerződés teljesítésébe. Lényeges, hogy az alvállalkozó által végzett feladat a közbeszerzési szerződés teljesítéséhez kapcsolódjon, tehát olyan feladat lehet, amely nélkül a szerződés nem lenne teljesíthető. A feladatnak nem kell feltétlenül nevesítettnek lennie, elegendő, ha a bevont gazdasági szereplő valamilyen szerződéses kötelezettséget teljesít a nyertes ajánlattevő megbízása/megrendelése által. Ilyen feladat lehet például egy olyan munkafázis, amely nincs konkrétan megnevezve, de azt szükségszerűen magába foglalja egy másik feladat, például egy útépítés során az előkészítő munkák körében a régészeti leletmentés, talajvizsgálati feladatok, vagy daruzási feladatok ellátása . Bérleti jogviszony esetén akkor valósul meg a közvetlen bevonás, ha a bérbeadó (alvállalkozó) a bérbe adott eszközök mellé például kezelőszemélyzetet is biztosít.

Azonban nem minden bevont gazdasági szereplő minősül alvállalkozónak. A Kbt. három kivételt sorol fel ennek körében.

Az első azon gazdasági szereplőket érinti, akik tevékenységüket kizárólagos jog alapján végzik, mint például egy közmű kiváltás esetén a közműszolgáltató. Lényeges azonban, hogy a kizárólagos jogot jogszabály alapozza meg. Amennyiben egy gyártó nyilatkozik arról, hogy az adott gazdasági szereplőnek kizárólagos joga van egy termék értékesítése tekintetében az adott területen (pl. egy országban), az egy kereskedelmi megállapodás, amely a gyártó szándéka szerint bármikor megváltozhat. Azonban, ha ez a gazdasági szereplő forgalmazónak minősül, úgy a második kivételi körbe fog tartozni.

A második kivételi körbe tartozik a szerződés teljesítéséhez igénybe vett gyártó, forgalmazó, alkatrész vagy alapanyag eladója. Ezen gazdasági szereplők ugyan az ajánlattevő által bevontan közvetlenül részt vesznek a szerződés megvalósításában, azonban tevékenységüket nem tevőlegesen fejtik ki. Ilyen eset valósul meg például egy olyan szerződés esetén, amelynek részét képezi egy szoftver licenc használata: ebben az esetben a használati jogot maga a gyártó nyújtja, tehát a közvetlen bevonás megvalósul. Azonban, ha a licenc használati jogának biztosításán túl további feladatok is felmerülnek, mint pl. a telepítés, és ezt szintén a gyártó végzi el, akkor a tevőleges feladatellátás is megtörténik, így ebben az esetben a gyártót már alvállalkozóként meg kell jelölni.

Harmadikként pedig az építőanyag eladóját emeli ki a Kbt. az alvállalkozók köréből. Ebben az esetben is különbséget kell tenni, hogy a közvetlen bevonás megtörténik-e vagy sem. Építési beruházás esetén az a gyártó cég, akitől az ajánlattevő az alapanyagot vásárolja, biztosan nem lesz alvállalkozó, így ilyen minősége sem vizsgálandó, mivel nem történik bevonás. A Közbeszerzési Hatóság az alvállalkozókkal kapcsolatos útmutatójában példát ad a kivételi kör alkalmazására: nyílászáró cserét tartalmazó építési beruházás esetén, ha az ajánlatkérő a beépítést követően megmaradt nyílászárókat megvásárolja a gyártótól, akkor már a közvetlenül bevont fogalmi elem megvalósul, de mivel az építési alapanyag gyártójától történik a vásárlás, a kivételi kör fennáll.

 

Az ajánlatkérő a felhívásban vagy a közbeszerzési dokumentumokban előírhatja, hogy már az ajánlatban (részvételi jelentkezésben) meg kell jelölni, hogy van-e a szerződésnek olyan része (részfeladat, munkafázis, tétel, stb.) amelyhez alvállalkozót kíván igénybe venni, és ha van ilyen rész, az ismert alvállalkozót nevesíteni is kell. Ilyen esetben az ajánlattevő köteles benyújtani az erre vonatkozó nyilatkozatot (Kbt. 66. § (6) bekezdés szerint) akkor is, ha nem kíván alvállalkozót igénybe venni, vagy esetleg még nem tudja, kivel tud megállapodni e tekintetben. Az is lehetséges, hogy az ajánlattevő az ajánlatban nemleges tartalommal tölti ki a nyilatkozatot, azonban később a szerződés teljesítése során igénybe vesz alvállalkozót, mivel a Kbt. [a 65. § (10) bekezdésben foglaltak kivételével] nem korlátozza az alvállalkozók igénybevételének lehetőségét. Ha az ajánlatban nem került megjelölésre az alvállalkozó, fontos, hogy az igénybevételt az ajánlatkérőnek a tényleges alvállalkozói feladatvégzést megelőzően kell bejelenteni, és e tekintetben nem elegendő az sem, ha építési beruházás esetén csak az építési naplóban kerül feltüntetésre a bevont cég. A bejelentéssel kapcsolatos másik fontos kitétel, hogy az alvállalkozó nem állhat a felhívásban előírt kizáró okok hatálya alatt, és erről nyilatkozni is kell: egyrészt a felhívás szerint meghatározott nyilatkozatminta szerint (EKR-ben folytatott eljárás esetén űrlapon), másrészt pedig a szerződés teljesítése során a bevonás bejelentésével egyidejűleg. A bejelentések és nyilatkozatok szabályszerű megtörténtére javasolt kiemelt figyelmet fordítani, mert a Közbeszerzési Döntőbizottság több ízben is szabott már ki bírságot ezek elmaradása esetén.

 

Amennyiben az alvállalkozói minősítéssel, vagy a bejelentés szabályszerűségével kapcsolatban kérdése merült fel, személyre szabott tanácsadásért keressen meg minket elérhetőségeinken.