Az alvállalkozók védelme a közbeszerzési jogszabályok közül legerősebben az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015 (X.30.) Korm. rendeletben tűnik elő. A végrehajtási rendelet pontosan meghatározza az építési beruházások esetén az ellenszolgáltatás kifizetésének menetét abban az esetben, ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél a szerződés teljesítéséhez alvállalkozót vesz igénybe a következő:

1. a nyertes ajánlattevő a teljesítés elismerésének időpontjáig nyilatkozik az ajánlatkérő felé az egyes alvállalkozók teljesítésének mértékéről és bekéri az alvállalkozóktól a számláikat,
2. a nyertes ajánlattevő a saját számláját a teljesítésigazolás alapján úgy állítja ki, hogy abban részletezi az alvállalkozói teljesítéseket is;
3. az ajánlatkérő elsőként csak az alvállalkozókat megillető díjat utalja át (főszabály szerint 15 napon belül), és csak azt követően utalja a nyertesnek járó díjat (főszabály szerint itt is 15 napon belül), amennyiben a vállalkozó megküldi az utalási igazolásokat, hogy az alvállalkozókat már kifizette (vagy jogosan tartotta vissza a vállalkozási díjat), ennek hiányában ajánlatkérő visszatartja az ellenszolgáltatást.

Építési beruházások esetén a Kbt-n és a végrehajtási rendeleteken túl egyéb jogszabályokban is találunk előírásokat, amelyek az alvállalkozók védelmére hivatottak. Ilyen például az Étv. (1.)  39/A. §-a, amely előírja, hogy a kivitelezési munkák elvégzéséhez megfelelő mértékű fedezettel kell rendelkezni, ide értve az alvállalkozók díjazását, valamint azt, hogy a vállalkozó alvállalkozóval kötött szerződésében rögzített fizetési határidő nem lehet több, mint amit az építtető és a vállalkozó az egymás közti szerződésben meghatározott.

Az Épkiv. rendelet (2.) 13. §-a pedig pontosan meghatározza, hogy a felelős műszaki vezetőnek milyen feladatokat kell ellátnia alvállalkozó igénybevétele esetén.

Amennyiben az ajánlattevő egyedül tesz ajánlatot egy eljárásban, de szeretne (vagy szükséges) egy másik gazdasági szereplőt bevonni (és később a szerződés teljesítésébe is), azt két módon teheti meg: alvállalkozóként jelöli meg a bevont szervezetet, vagy olyan alvállalkozóként, aki egyben kapacitást nyújtó is (alkalmasságot igazol).

Az ajánlatkérő a Kbt. 65. § (10) bekezdésének alkalmazása esetén korlátozhatja alvállalkozó (vagy kapacitást nyújtó alvállalkozó) igénybevételét. Ebben az esetben az ajánlatkérő által meghatározott bizonyos alapvető fontosságú feladatokat csak a (közös) ajánlattevő végezhet el, ezekhez nem vehető igénybe az alkalmasság igazolásához más szervezet, és alvállalkozónak sem adható ki a szerződés teljesítése során. 

A hatályos Kbt. egyebekben viszont nem korlátozza alvállalkozó igénybevételének mértékét, a legfőbb szabály az, hogy az alvállalkozót előre be kell jelenteni az ajánlatkérőnek (ha az ajánlatban nem került korábban ismertetésre), és nyilatkozni kell arról, hogy nem áll fenn az alvállalkozóval szemben a felhívásban meghatározott kizáró ok, azonban abban nincs megkötés, hogy a nyertes ajánlattevő milyen arányban vehet igénybe alvállalkozókat.

Ha az eljárásban az ajánlattevő olyan alvállalkozót mutat be, akivel szemben kizáró ok áll fenn, az ajánlatkérő kötelezően előírja az alvállalkozó cseréjét (az eredeti kizárása mellett), de ajánlatkérőnek – a fent említett Kbt. 65. § (10) bekezdés alkalmazásán kívül – más egyéb lehetősége nincs az igénybe venni kívánt alvállalkozók körének meghatározására. 

Az alkalmassági követelmények igazolásához igénybe vett szervezetek esetében azonban részletesebb szabályozást találunk a Kbt-ben. 

Ha a két legjellemzőbb alkalmassági követelmény (szakember bemutatása, referencia igazolása) valamelyikét írja elő az ajánlatkérő, a kapacitást nyújtó szervezetek is alvállalkozónak fognak minősülni, mivel a Kbt. kötelezően előírja, hogy a műszaki és szakmai alkalmasságot igazoló szervezetet be kell vonni a szerződés teljesítésébe, ezáltal megfelel a Kbt. szerinti alvállalkozó fogalmának (3.) . A bevonásnak olyan mértékben kell megtörténnie, amely az ajánlattevő saját kapacitásával együtt megfelelően biztosítja az alkalmassági követelményben elvárt szaktudás, illetve szakmai tapasztalat mértékét.

Általában a gazdasági szereplők azért vesznek igénybe kapacitást nyújtó szervezetet, mert az ajánlattevő nem felel meg egyedül az előírt követelményeknek, így egyedül nem is tudná teljesíteni a szerződést. Ugyanakkor – különösen egy hosszabb idejű szerződés esetén – előfordulhat olyan változás, amelyek azt eredményezhetik, hogy a nyertes ajánlattevő eltekinthet a kapacitást nyújtó bevonásától. Ilyen lehet, ha az ajánlattevő elkezd foglalkoztatni olyan szakembert, aki teljesíti az előírásokat, vagy a használatába kerül egy olyan berendezés, amelyet műszaki technikai leírásban be kellett mutatni, azonban ezek jellemzően nagyobb költséget (járulékok, adók, illetékek, stb,) jelentenek a cég számára, mint megállapodni egy másik szervezettel az erőforrás nyújtásról. Új referenciát pedig azért nem lehetséges igazolni, mert a jogszabály szerint a felhívás feladását megelőző időszakot vizsgálhat az ajánlatkérő, későbbi teljesítést nem vehet figyelembe. 

Ha pedig a korábban megjelölt kapacitást nyújtó szervezet helyett másikat szeretne megnevezni, azaz a szerződés teljesítésébe bevonni, ezen új szervezetnek is teljes körűen meg kell felelnie a korábban igazolt alkalmassági követelményeknek, továbbá az újonnan bevont szervezet sem állhat kizáró ok hatálya alatt. Ha az új szervezet mégsem felel meg minden követelménynek, az ajánlattevő súlyos szerződésszegést követ el, amely eredménye akár a közbeszerzési eljárásokból való kizárás is lehet. 

A fentiek alapján kiolvasható a szabályozásból, hogy az alkalmassági követelmény teljesítésére bevont szervezetet nem lehet csak egyszerűen kihagyni a szerződés teljesítése során, vagy lecserélni őt, hanem a szerződés időtartama alatt folyamatosan meg kell felelni a felhívásban előírt követelményeknek.

A fentieknél egy fokkal még szigorúbb szabályozás van arra az esetre, ha a bevont szervezet vagy szakember bizonyos tulajdonságai értékelésre is kerültek. Kapacitást nyújtó szervezet esetében csak akkor változhat maga a szervezet, ha az új bevont szervezet az eljárásban bemutatott szervezet jogutódjának tekinthető az értékelt körülmények tekintetében. Bevont szakember esetében is az új szakembernek is meg kell felelnie valamennyi feltételnek, vagy annál csak jobb lehet, továbbá ebben az esetben az ajánlatkérő hozzájárulása is szükséges a szakember lecseréléséhez.

A fentiek szerint a Kbt. és a végrehajtási rendeletek csak szűk körben biztosítanak védelmet a közbeszerzési szerződés teljesítésében részt vevő alvállalkozók számára az ellen, hogy a nyertes ajánlattevő kihagyja őket a szerződés teljesítéséből, vagy mást vonjon be helyettük. Erre tekintettel javasoljuk, hogy az alvállalkozóként bevont szervezet és  nyertes ajánlattevő egymás között megfelelő szerződésben rendezze az alvállalkozói jogviszonnyal kapcsolatos kérdéseket. 

Amennyiben cikkünk felkeltette érdeklődését, személyre szabott tanácsadásért keressen meg minket elérhetőségeinken és olvassa el további bejegyzéseinket.

(1.) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

(2.) az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet

(3.) 3. § 2. alvállalkozó: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve

1. a) azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi,
2. b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész vagy alapanyag eladóját,
3. c) építési beruházás esetén az építőanyag-eladót;