Tokár Péter oktatónk az elmúlt évek munkaerőpiaci változásainak új, de egyre általánosabb jelenségét hozta el írásában: a job hopperek, azaz a gyakori munkahelyváltók egyre nagyobb számban jelennek meg a piacon, ezáltal a jelöltek hitelessége és hosszú távú elköteleződése kérdésessé válik. Cikkünkben áttekintjük, mi áll a jelenség hátterében, milyen kihívásokat okoznak a toborzásban, és hogyan lehet velük hatékonyan gazdálkodni.

Mi az a “job hopper”?

A kifejezés azokra a munkavállalókra utal, akik rendszeresen, rövid időn belül cégről-cégre vándorolnak. Többnyire új lehetőségek reményében váltanak, gyakran még akkor is, ha az előző pozícióból nem telt el hosszú idő. Céljuk, hogy valahol „eladják magukat” egy jobb ajánlatért, juttatásért vagy szakmai előrelepésért. Majd ezután újra tovább állnak.

Miért nőtt meg a job hopperek aránya?

A Randstad Workmonitor 2024-es kutatása 27 000 munkavállaló bevonásával, 34 országban készült felmérése rámutat, hogy Magyarországon a Z-generáció számára a következő tényezők a legfontosabbak:

Gyorsabb szakmai előrelépés: Bár a magyarok fele (51%) tekinti magát ambiciózusnak karrierje építésében, csak 38% mondana fel, ha nem kapna előrelépési lehetőséget – ez 10 százalékponttal elmarad a globális átlagtól. Sokak számára a cégen belüli előrelépési lehetőségek kevésbé vonzóak, mint a külső ajánlatok: új cégnél magasabb fizetés, több felelősség jellemzően gyorsabban elérhető.

Pénzügyi bizonytalanság: A magyar válaszadók 95%-a tartja döntőnek a fizetés mértékét mind a jelenlegi, mind a jövőbeli munkahelyük esetében. A gyorsan változó gazdasági környezetben a munkavállalók gyakran több lábon szeretnének állni, illetve kiegészítő juttatásokhoz, jobb feltételekhez próbálnak jutni.

Munka/magánélet egyensúlyért folytatott verseny: A hazai dolgozók 93%-a számára ugyanolyan fontos a munka és a magánélet összehangolása, mint a fizetés. Ha valaki máshol rugalmasabb munkaidőt, kevesebb túlórát vagy jobb home office lehetőséget talál, hajlamosabb váltani. A jól hangzó „work–life balance” ma ugyanolyan vonzó juttatás, mint a fizetésemelés.

Generációs szemléletkülönbségek: A magyar résztvevők 70%-a jelölte meg prioritásként a képzést és szakmai továbbképzést. A Z és az Alfa generáció életfelfogása más: nekik természetes a gyors váltás, a folyamatos fejlődés. Számukra a munkahely nem „törzshely”, hanem egy eszköz a jövő építéséhez.

Hogyan kezelhetjük hatékonyan a job hoppereket?

Képzésajánló: