« Blog

Vezetői felelősség a kiégés megelőzése?

2025.07.23
A burnout szindróma, azaz a kiégés és a fokozott stressz nemzetközi kutatások alapján tízből akár minden harmadik dolgozót érinthet. A legnagyobb kockázatnak a nők és a közvetlenül ügyfelekkel dolgozók vannak kitéve. De vajon HR szakemberként, vezetőként mit tehetünk ellene?

A kiégés (burnout) nem csupán a túlterheltségről szól – sokkal inkább arról, hogy a munkavállalók elveszítik kapcsolatukat saját belső motivációjukkal. Amikor egy munkatárs reggelente fáradtabban ébred, mint ahogy este lefeküdt, az már nem puszta kimerültség, hanem a kiégés csendes jele.

A legújabb HR és wellbeing kutatások szerint a burnout megelőzése nem egyszerűen wellness programok bevezetését jelenti. Sokkal inkább egy olyan kultúra kialakítását, ahol a mentális egészség nem csupán juttatás, hanem a mindennapi működés része. Ha a vezetők képesek felismerni a korai jeleket – mint a motivációvesztés, a cinizmus, a teljesítmény visszaesése –, akkor még időben tudnak lépni.

Ebben kulcs a folyamatos párbeszéd, a vezetők érzékenyítése, valamint olyan gondozási lehetőségek biztosítása, amelyek nemcsak a stressz kezelésére, hanem annak gyökerére is megoldást kínálnak, például coaching, terápiás támogatás vagy mentálhigiénés programok formájában.

Melyek a kiégés leggyakoribb okai?

  • Tartós túlterheltség: folyamatos magas munkamennyiség pihenési lehetőség nélkül
  • Kontroll hiánya: nincs beleszólás a feladatokba, folyamatokba
  • Visszajelzés, elismerés hiánya: a teljesítményt nem követi konstruktív/elismerő visszajelzés vagy megbecsülés
  • Bizonytalan szerepkör: homályos elvárások, ellentmondó utasítások
  • Támogatás hiánya: vezetői vagy szervezeti oldalról nincs érdemi segítség
  • Munka-magánélet egyensúlyának felborulása
  • Túlzott elvárások: a munkavállaló tartósan, meglévő kompetenciáitól magasabb szintű kompetenciákat igénylő feladatokat kap
  • Motiváció hiánya: nincs egyéni fejlődési lehetőség, inspiráló célok
  • Monotónia: szigorúan rutin jellegű, azonos feladatok, azonos folyamatok végzése hosszútávon
  • Nem megfelelő munkahelyi légkör: destruktív, a transzparenciát nem támogató, vagy a munkavállaló értékrendjétől teljesen eltérő értékeket képviselő szervezet
  • Egyéni és szervezeti érdekek ütközése: a munkavállaló egyéni érdekei nem egyeznek meg a munkáltató érdekeivel, vagy azok tartósan háttérbe szorulnak


Újféle egzisztenciális krízis a láthatáron?

Az AI megjelenése új dimenziót adott a kérdésnek. Egyrészt lehetőséget teremt a folyamatok egyszerűsítésére és a munkavállalói élmény javítására, másrészt komoly szorongásforrás lehet az átláthatatlansága vagy az állásbiztonságot érintő félelmek miatt.

A HR feladata ezért kettősé vált: támogatni a technológiai integrációt, ugyanakkor biztosítani, hogy a munkavállalók ne érezzék magukat kiszolgáltatottnak. Ebben az esetben egy etikus, emberközpontú AI-használat növeli a hatékonyságot és csökkenti a kiégés kockázatát.

Új szemléletmód: Az idő helyett az energia menedzselése

A The Guardian legfrissebb cikke szerint a vezetők gondolkodásmódja is változik: a hangsúly már nem csupán az elvégzett munkaórákon van, hanem azon, hogy a munkavállalók milyen energiaszinttel dolgoznak. Az új generációs HR rendszerek – mint például a Sage People vagy az Uptime – képesek monitorozni az energia- és figyelmi szinteket, előre jelezve a kiégés kockázatát. A cikk kiemeli: a siker kulcsa nem a túlórák minimalizálása önmagában, hanem az, hogy a munkavállalók akkor végezhessék a legösszetettebb feladataikat, amikor a legenergikusabbak, és ehhez kapjanak rugalmasságot.

Ez a szemléletváltás a HR stratégia egyik legfontosabb új iránya: az időalapú teljesítménymenedzsment helyett az energia menedzselése kerül előtérbe, amely hosszú távon nemcsak a burnout-arányt csökkenti, de a motivációt is magas szinten tartja és a vállalati teljesítményt is fenntarthatóan növeli.

A kutatások abban is egyetértenek, hogy a kiégés megelőzése már a toborzáskor kezdődik. Ha a szervezet a belépés első napjától világossá teszi, hogy számít az emberek jólléte, és ezt következetesen képviseli mentorprogramokkal, nyílt kommunikációval, valamint rugalmas munkavégzési lehetőségekkel, az hosszú távon a teljesítményben is megtérül.

 

Milyen javaslatokat tesz a szakirodalom?

  • Wellbeing-felmérések és stressztesztek alkalmazása, azok eredményeinek beépítése a szervezeti kultúrába
  • Egyéni támogatási lehetőségek: coaching, terápia, mentálhigiénés programok, tanácsadás biztosítása
  • Vezetői képzések: a burnout jeleinek felismerése és kezelése, egyéni motivációk felismerése és kezelése
  • Munkahelyi rugalmasság: hibrid vagy rugalmas munkarendek bevezetése
  • Elismerési/visszajelzési kultúra építése: rendszeres visszajelzés, sikerélmények kiemelése, publicitása, elismerési rendszer működtetése
  • Transzparens AI integráció: a technológia átlátható, támogató alkalmazása
  • Átlátható és teljesíthető, reális egyéni célok kitűzése
  • Orientációs és mentorálási rendszer működtetése
  • Közös programok szervezése
  • Fejlődés biztosítása
  • Munkakörülmények, munkaeszközök minőségének/rendelkezésre állásának javítása

A kiégés megelőzése nem egyetlen HR programon múlik. A kulcs egy olyan szervezeti kultúra, ahol a jóllét nem projekt, hanem napi szintű, látható prioritás – emberközpontú vezetőkkel, hiteles támogatással, az idő helyett az energia tudatos menedzselésével és átláthatóan működő technológiai eszközökkel.

 

Képzésajánló:

A kiégés sokrétű probléma, ezért több képzésünk is érinti a fogalmat, különböző megoldási eszközökkel pedig segítünk, hogy Ön vagy munkatársai megfelelő közérzettel végezhessék munkájukat.

Melyek ezek a képzések?

 

 

 

Ajánlott egyéb képzéseink:

Lóasszisztált képzés

Professzionális panaszkezelés

Kiváló Vezető

 

 

Amik még érdekelhetik: